Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Müller Róbert: Egy kora középkori vaseszköz lelet Saladorfból
müller róbert: egy kora középkori vaseszköz lelet saladorfból ható. Átmérőik alapján akár szekérvasalások is lehetnének, 4 9 de ehhez vastagabb szalagból kellett volna előállítani őket. A leletegyüttes előkerüléséről készült felvétel alapján szinte bizonyos, hogy egy sajtárszerű, dongás faedényben rejtették a földbe a vaseszközöket, amelynek oldala felfelé szélesedett, hisz a nagyobb átmérőjű abroncs volt felül. A IX. századi temetkezések jellegzetes melléklete a dongás, vasabroncsokkal öszszefogott favödör. 5 0 Ezek ugyan kisebb méretűek, de valószínűsíthető, hogy nagyobb faedényeket is készítettek ekkor. 5 1 Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az alsó-ausztriai Saladorfban nem egy késő középkori-kora újkori, hanem egy több mint fél évezreddel korábbi, IX. századi vaseszköz lelet került elő. Az eszközök egy része teljesen alkalmatlan pontosabb keltezésre, hiszen a késő vaskortól egészen a XX. század elejéig változatlan formában voltak használatban. A jól keltezhető 49 IKVAI1972, 14. kép és 18. kép 1.; MIKLÓS 2005. 290. 50 SZŰKE 1992,71-73. további bőséges irodalommal. 51 Érdekességként említjük meg, hogy a mikulcicei 11. Vaseszközleletet is valószínűleg egy dongás faedénybe rejtették el (POLÁCEK 2003, 632. és 706. Taf. I.A. tárgyak, mindenek előtt a szőlőmetszőkések a IX. századra utalnak, de igyekeztünk bebizonyítani, hogy a többi tárgy sem mond ellent ennek a keltezésnek. Több tárgy, a szőlőmetszőkéseken kívül a sarló és a köpűs véső pedig nem lehetnek XVI-XVII. századiak. A lelőhelyen egy kisebb, IX. századi szláv település is létezett. Erre utalnak a hulladékgödrökből előkerült hullámvonalköteges kerámiák. 5 2 A vaseszközök tulajdonosa földműveléssel, ezen belül gabonatermesztéssel (sarló) és szőlőműveléssel (metszőkések), ill. állattartással (a rövid kasza a takarmánygyűjtés eszköze volt) foglalkozhatott, és a famegmunkáló szerszámok alapján a megélhetéséhez szükséges fatárgyak egy részét maga készítette vagy javította. Feltehetően valamilyen veszély miatt rejtette el a számára fontos eszközöket, és nem állt módjában újra elővenni azokat. A vaseszköz lelet földbe kerülése a kisebb település pusztulásával járhatott együtt. 52 BLESL-STÖCKL 2004, 29. Irodalom BERANOVA 1957 BEZZENBERGER 1924 BLESL-STÖCKL 2004 BLESL-STÖCKL 2005 DAIM 1987 DREXEL 1914 EPPERLEIN 1975 EISNER 1933 EISNER 1941 EISNER 1948 FÉL-HOFER 1974 FROLEC 1970 Beranová, Magdalena: Slovenské znové nástroje v 6-12. století. PA 48 (1957) 99-117. Bezzenberger, A.: Zur Geschichte der Schere. Sitzungsberichte der Altertumsgesellschaft Prussia 25 (1924) 114-118. Blesl, Christoph - Stöckl, Christian: KG Saladorf, MG Würmla, VB Tulln. FÖ 42 (2003) Horn, 2004.29. Blesl, Christoph - Stöckl, Christian: KG Saladorf, MG Würmla, VB Tulln. FÖ 43 (2004) Horn, 2005.36-37. Daim, Falko: Das awarische Gräberfeld von Leobersdorf NÖ. Studien zur Archäologie der Awaren 3. Wien, 1987. Drexel, Friedrich: Nr. 33. Das Kastell Stockstadt. ORL Abt. B. Bd. III. Heidelberg, 1914.1-136. Epperlein, Siegfried: Der Bauer im Bild des Mittelalters. Leipzig, Jena, Berlin, 1975. Eisner,Jan: Slovensko vpravëku. Bratislava, 1933. Eisner, Jan: Ein Hortfund der älteren Burgwallzeit aus der Slowakei. AbAm 1 (1941) 153-171. Eisner, Jan: Základy kováfstvi v dobé hradistni v Ceskoslovensku. Grundzüge des Eisenschmiedes in der Burgwallzeit in der Tschechoslowakei. SlAnt 1 (1948) 367 396. Fél, Edit - Hofer, Tamás: Geräte der átányer Bauern. Bp. 1974. Frolec, Václav: Das Rebmesser in den tschechischen Ländern und seine europäischen Parallelen. Rheinisches Jahrbuch für Volkskunde, 20 (1970) 257-274. 207
