Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Müller Róbert: Egy kora középkori vaseszköz lelet Saladorfból

archaeologia cumanica 2 hengernek kellene lenniük, mint pl. a nemesvámosbalácapusztai szőlőmetszőkés nyelét összefogó, annak nyéltüskéjén talált, kb. 2,7 cm átmérőjű vaskarika.

32 Az értékelőrészben viszont arról ír, hogy ezekkel a karikákkal egy speciális aratóeszköz nyéllemezét rögzítették a fanyélhez.

3

3 Nem nevezi meg az aratóeszközt, de ez csak a „sichte" lehet, ami viszont csak Németalföldön és környékén terjedt el a késő középkorban,

3

4 Közép-Európában ismeretlen. Ezek a karikák, amelyek egyik oldala egyenes és keskenyebb, egyértelműen meghatározható tárgyak: ez a kaszaörv vagy másnéven kaszakarika. A tárgy nem keltezhető, hiszen a késő vaskortól a késő középkorig alig változott a formája.

3

5 A IX. században a hosszú kasza ismeretlen volt ezen a területen,

3

6 ezért minden bizonynyal rövid kaszákat rögzítettek a nyelükhöz ezekkel a karikákkal.

3

7 A hornyoló véső meghatározása kérdéses. Eszközünk pengéje keresztbe ívelt és elől lekerekített. A hornyoló véső keresztbe ívelt pengéje viszont a végén egyenesen levágva végződik, ott a legszélesebb, és a szár felé enyhén keskenyedik.

3

8 így lehet vele a fába hornyot vésni. Ha elöl lekerekített, és a szár felé szélesedik, elakad a fában. A saladorfi eszköz pengéjéhez nagyon hasonló viszont a kanálfúrók feje, amely elnevezését éppen a penge kanál formája alapján kapta. A kanálfúró már a késő vaskorból

3

9 és a római korból

4

0 is ismert és lényegében változatlan formában élt tovább a XX. század elejéig.

4

1 A kanálfúrók szárának a vége viszont sokkal laposabb négyszög keresztmetszetű, mint a saladorfi darab, azért, hogy a szárra merőleges fanyél ne forogjon el használat közben. A. Preinfalk is bizonytalan volt az eszköz rendeltetését illetően, hisz elképzelhetőnek tartotta, hogy ezzel a szerszámmal lyukat fúr32 RHÉ 1912,12. kép 2. 33 PREINFALK 2006, 545. 34 EPPERLEIN, 1975,74-76. és 44. kép. 35 Késő vaskori: HUNYADY 1944, T. LIV. 16.; római kori: MÜLLER 1982, 74.(213) és 861.; kora középkori: KOCH 1984, 126., T. 29. 6-15.; késő középkori: IKVAI 1972.155. és NEKUDA 1975,140.134. kép 4. 36 MÜLLER 1982,487-489. és 497. 37 Egész sorozat került elő belőlük Mikulcice 9. századi rétegeiből (POLÁCEK 2003,695-697., Abb. 29-31. 38 JACOBI 1974. 40 - 42. és T. 10. 163-170.; Római kori, egyenesre vágott végű hornyolóvéső pl. GAITSCH 1980, Taf 45. 216.). A szár felső vége erősen szétkalapált. 39 JACOBI 1974,39. a késő vaskori tárgyak használatának magyarázata a néprajzi anyag alapján. 40 PIETSCH 1983,42-44. 41 A MAGYARSÁG NÉPRAJZA 1. 833. és 839. kép. tak, esetleg épp hordókon.

4

2 Tekintetbe véve, hogy a leírás és a rajz szerint a szár végén kalapálás nyomok figyelhetők meg, valószínűbb, hogy vésőszerűen használhatták famegmunkálásra. Annyi bizonyos, hogy sem a hornyoló véső, sem a kanálfúró nem alkalmas pontosabb keltezésre. Az árnak nevezett tárgy rendeltetése is bizonytalan, hiszen az egyik vége alig hegyesedik, a másik meg kissé ellapítva, lekerekített, holott ha árként használták volna, mind a két végének hegyesebbnek kellene lennie. Annyit mondhatunk róla, hogy egy ismeretlen rendeltetésű vaspálca vagy félkész termék, amely nem alkalmas pontosabb keltezésre. A rugós olló sem alkalmas pontosabb keltezésre, hisz a saladorfi példányhoz hasonló, párhuzamos szárú, sima félkör alakú rugójú ollók éppúgy megjelentek már a késő vaskorban, mint az a típus, amelynek a rugója omega formájú.

4

3 A rugós ollók formája két évezred alatt alig változott,

4

4 és a kora középkorból is ismert.

4

5 A közelmúltig a birkanyíró ollók őrizték meg a formáját. A tokosvésők sem keltezhetők egyetlen korszakra, hisz zárt köpűvel már a kora bronzkor óta ismertek voltak.

4

6 Nyitott köpűvel a késő vaskorban jelentek meg, és a római, ill. a népvándorlás korból is változatlan formában ismerjük őket.

4

7 A késő középkorban és a néprajzi anyagban azonban már sem nyitott, sem zárt köpűvel nem fordul elő, ekkor már a finomabb munkára szánt vésőknél nyéltüskére húzták fel a fanyelet, a durvább munkára vagy a fémmegmunkálásra pedig fanyél nélküli szerszámokat használhattak.

48 A IX. századi anyagból ugyan nem ismerem, de elképzelhetőnek tartom, hogy ekkor még ismerték a fanyél rögzítésének ezt a megoldását. Végül a két abroncsról kell szólnunk. Méreteik alapján aligha lehettek hordóabroncsok, legalábbis nem boroshordóhoz tartozók, amint az a leírásban olvas42 PREINFALK 2006, 545-546. 43 JACOBI 1974. 87-91. A saladorfi olló az egyszerű rugójú ollók LT-D változatához áll a legközelebb (i. m. 90., 24. kép). 44 BEZZENBERGER 1924,; KOCH 1984, 124. is úgy vélte, hogy a félköralakú rugójú ollók keltezhetetlenek. 45 Pl. Gajaryból (EISNER 1933, T. XCIV. 12.) és Mikulíicéből (POLÁCEK 2003, 700-704., Abb. 34-38.). 46 HANSEN 1994,150-154. 47 JACOBI 1974, 35-36. és T. 9. 142-158.; KOCH 1984. 135-136. T. 34. 8. 48 POLLA 1962, 124. Obr. 100. 24.; FÉL-HOFER 1974, 485., Nr. 465466., 491., Nr. 505-506. 206