Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Marcsik Antónia: A kunpeszéri avar kori széria humán csontanyagának feldolgozása

marcsik antónia: a kunpeszéri avar kori széria humán csontanyagának feldolgozása Marcsik Antónia A kunpeszéri avar kori széria humán csontanyagának feldolgozása (Felsőpeszéri út - Homokbánya) Bevezetés Kunpeszér-Felsőpeszéri út homokbánya területén a feltárást H. Tóth Elvira és Horváth Attila (Katona József Múzeum, Kecskemét) 1982-84-ben végezte. 1982-ben a Felsőpeszéri út K-i oldalán fekvő homokbányában 8 korai avar temetkezést tártak fel, köztük két gyermek szegényesebb, két nő gazdagabb és négy férfi fegyverekkel, fegyver-övekkel felszerelt sírját. A domb déli peremén 1983-ban 15 (10-25. sz.) sírt tártak fel. Kilenc sírból került elő melléklet, míg hat melléklet nélküli. E sírok korát a VII. század második felére és a VII-VII1. sz. fordulójára tették. A földút keleti oldalán feltárt szelvényben egy férfi és egy női sírt tártak fel. Tájolásuk és leletanyaguk alapján a temető középső részén talált korai avar sírokéval megegyező. 1984-ben a kora avar temető É-i, ÉK-i szélén gyermek, illetve gazdag női és részben bolygatott férfi sírt tártak fel (28-31. sz. sír). (Ez utóbbi felett zsugorított helyzetben egy csontvázat találtak.) E sírok a VII. század középső harmadára keltezhetők

1 korábbi, 1984-ben megjelent tanulmánya és szóbeli közlése alapján a temető gyakorlatilag feltárnak tekinthető és két - egymástól temetkezési rítusban, leletanyagban - jól elkülöníthető sírcsoportra osztható. Megítélése szerint a kunpeszéri temető betelepülése a VII. század második harmadával kezdődhetett, és összefügghet a Duna-Tisza közi kagáni székhely kialakulásával. Ez az I. sírcsoport a fegyverforgató középréteg temetője lehetett. A II. csoport a század utolsó harmadában megtelepülő szegényesebb, új etnikum. A feltárt sírok száma 31

2. A temető két sírcsoportjának elkülönülése nemcsak a régészeti leletanyagban, hanem embertani vonatkozásban is jelentős különbséget mutat, amire már előzetes vizsgálatok is utaltak.

3 Jelen tanulmány célja elsősorban a két sírcsoporthoz tartozó csontvázanyag részletes morfo-tipológiai jellegzetességeinek bemutatása, mivel az egyének 1 H. TÓTH-HORVÁTH, H. TÓTH 1990). H. TÓTH 2 H.TÓTH 1984 3 MARCSIK in H.TÓTH 1984. száma és a csontok megtartási állapota, az alacsony reprezentációs érték nem tette lehetővé a statisztikai módszerek alkalmazását és a pontosabb elhalálozási életkor megállapítását. A rendelkezésre állt 33 egyén csontmaradványainak (mindkét csoport) feldolgozása a következő munkák alapján történt. Az elhalálozási életkor, illetve életkorcsoportok és a nemek meghatározása Acsádi-Nemeskéri,

4 a metrikus, morfológiai jellegek felvétele és feldolgozása Alekszejev-Debec és Martin-Saller,

5 a termet becslése Pearson és Sjovold,

6 az anatómiai variációk FinneganFaust és Sjovold,

7 a taxonómiai meghatározás Lipták,

8 a patológiás jellegek felvétele Ortner

9 szerint történt. I. csoport (VII. század második harmada) Az I. csoporthoz tartozó csontvázleletek száma 15, hat férfi (3., 6., 8., 9., 27., 30/B. sírok), hat nő (1., 5., 7., 26., 29., 30/A. sírok) és három gyermek (2., 4., 31.).

1

0 Az életkorcsoportok és a nemek megoszlását az 1. táblázat mutatja. A 3. táblázatban a részletes metrikus vizsgálatra alkalmas három koponya (5., 9., 27.), a 4. táblázatban 3., 6. és 26. számúak postcranialis adatai szerepelnek. élet korcsoportok C/5 W5 3 c nemek S c V 3 p C/5 <u N a > p T3 C3 rt Ë <u t/5 :0 férfiak • 4 2 6 nők 4 2 6 meghatl.neműek 3 3 összesen 3 8 4 15 1. táblázat: A nemek és az elhalálozási életkorcsoportok megoszlása 4 ACSÁDI-NEMESKÉRI 1970 5 ALEKSZEJEV-DEBEC 1964 MARTIN-SALLER 1957 6 PEARSON 1899 és SJ0VOLD 1990 7 FINNEGAN-FAUST (1974) és SJ0VOLD 1984 8 LIPTÁK 1959,1965 9 ORTNER 2003 10 H. TÓTH 1984 és szóbeli közlése 175