Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Madaras László: Kora avar kori sírok Szolnok határában

madaras lászló: kora avar kori sírok szolnok határában ló bronzcsatot találunk. A sír lovas sír volt, melyben kengyelek, préselt lószerszám díszek, nyílcsúcs és egy karikás markolatú vaskard került elő. A Kölked-A temető 107. sírjának bronzcsatja szintén olyan övhöz tartozott, melyet pajzs alakú veretekkel szereltek, igaz, hogy csupán egyszerű díszítetlen préselt nagyszíjvége volt.

4 Az övgarnitúrát Kiss Attila analógiák alapján a VII. század első felére keltezi.

5 A sírban a fegyvereket az öt nyíllal megtöltött tegez képviseli. A tegezt az övön viselte harcosunk, mely a két tárgyegyüttes sírbeli helyzetéből egyértelműen látszik. Alapja valamiféle faszerkezet volt, amit azután bőrrel vontak be. Nyakát és száját vaspántokkal merevítették. Sajnos pontos rekonstrukciót nem tett lehetővé az „in situ" múzeumba került sírtöredék. Az, hogy vasszerelék kerül elő a tegez száj- és vagy nyakrészén nem egyedi a korai avar korban. Hasonlóan vasalkatrészek tartoztak a Kecskemét-Sallai úti sír tegezéhez is.

6 Ugyancsak vasból készült a PécsKöztemető 30. sírjának bócsai típusú tegezszája.

7 A női sír leleteit két csoportba oszthatjuk. Az egyikbe azok a tárgyak tartoznak, melyek szinte kivétel nélkül minden korai avar temetőben megtalálhatók, a másikba pedig azok, melyek analógia és síron belüli megfigyelés hiányában csupán bizonytalan következtetésekre nyújtanak lehetőséget. Az első csoportba az orsókarika és a barna-sárga szemesgyöngyökből álló gyöngysor tartozik. A sima orsókarikák az egész avar kor folyamán megtalálhatók a női sírokban, a színes szemesgyöngyökből álló gyöngysorok pedig a korai avar kor divatjának általános jellemzői. Ugyanebbe a körbe sorolhatjuk a pici pattintott penge töredékét is. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy feltárásaink során néhány esetben megfigyeltük azt, hogy őskori kőeszközök kerülnek elő az avar kori sírokból. Legutóbb például a már említett kisújszállási ötvössírból került elő több tucat félkész vagy teljesen megmunkált kőbalta. Azt, hogy ezek a kőeszközök és az avar ötvös fémeszközei összetartoztak, jól igazolják a kőeszközökön lévő fém patinanyomok, valamint az, hogy egyegy bronzdarab és egy-egy kőeszköz a restaurálás előtt egymáshoz volt tapadva. 4 A lelet meghivatkozásáért Kürti Bélának mondunk köszönetet. KISS 1996. Taf. 35. 9. 5 KISS 1996.216. 6 H.TÓTH 1981.13., 7 KISS 1977. Pl. XXXVII. 9. A problematikus tárgyak között elsőként az igen rossz megtartású bronz fejes gyűrűt említjük. A korrodálódás miatt pontos alakját, típusát lehetetlen meghatározni. Látszólag egyszerűbb a helyzet az „orsókarikaként" is aposztrofálható bronzkorong esetében. Még csak hozzá hasonlót sem sikerült találnunk az általunk ismert avar kori szakirodalomban. Egyedi díszítése csak az előlapon látható, a hátlapja sima. Súlya miatt orsókarika volta is megkérdőjelezhető. Ugyancsak ismeretlen funkciójú az ólomból készült szabálytalan ovális alakú kis füles tárgy. Az eredetileg bekarcolt vonallal és talán rovátkákkal díszített darab fülecskéjén kicsiny lyukat találunk. Ez azonban egyrészt igen szűk, másrészt kopásnyom sem igen fedezhető fel a szélein. így semmi sem igazolja azt, hogy esetleg valamiféle szíjelosztó karikaként funkcionált. Felvetődhet annak a lehetősége, hogy gyöngysorba fűzve a nyakban viselték. Ezt a feltevésünket azonban gyengíti az a tény, hogy a tárgy viszonylag nehéz. Csupán érdekességként említjük meg, ám a nyakban viselés lehetőségét erősítheti az, hogy az ólomtárgyon és a szemesgyöngyök közepén található lyukak mérete közel azonos. Mindössze egyetlen analógiáját sikerült megtalálnunk, mely a funkció meghatározásában sajnos nem segített. A gátéri temető 225. sírjában Kada Elek talált két kisebb méretű ólomból készült tárgyat, amelyek hasonlítanak a szolnoki női sírban előkerült darabhoz. A sír bolygatott volt, a leírás pedig hallgat arról, hogy a csontváz mely részén kerültek elő a füles ólomkarikák. Végül, de nem utolsó sorban említhetjük a sír bronz pántkarperecét. Ennek különlegessége végeinek díszítésében rejlik. A bevésett vonalkötegek ilyen típusú díszítő elemként való felhasználása a bronztárgyakon meglehetősen ritka a korszakban. Összefoglalás Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a szolnoki Vegyiművek területén előkerült két sír néhány érdekes kérdést felvet, s ezeket meg kell fogalmaznunk még akkor is, ha jelenlegi tudásunkkal ezekre a választ nem vagyunk képesek pontosan megadni. Mindenekelőtt jó lenne tisztázni a temető kiterjedését, mert egyáltalán nem mindegy, hogy néhány, esetleg néhány tucat, 167