Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Lezsák Gabriella: A kunszállási avarok temetkezési szokásai
lezsák gabriella: a kunszállási avarok temetkezési szokásai megfigyeltek, többféle magyarázat született. Ezek között keltett nagyobb visszhangot H. Tóth Elvira, amikor a jelenséget halotti ágyként értelmezte. 2 2 Mások a magyar néprajzi anyagból jól ismert ácsolt ládaformát, a „szökrönyt" vélték benne felfedezni, amelynek négy lába és csapolással való készítése csakugyan párhuzamba hozható a szóban forgó típussal. 2 3 Azóta hiteles feltárásokból több megfigyelés is történet e téren, s lényegében véve a halotti ágy fogalma beépült a kutatásba. 24 Az életben használt ágyak esetenkénti sírba tételét a nyugat-európai és a keleti párhuzamok mellett 2 5 alátámasztotta a kelet-würtenbergi Lauchheimben (Németország) megtalált 8. század elejére datált Meroving-kori ágylelet is, ahol a talajnedvességnek köszönhetően szinte tökéletes épségben maradt meg a bükkfából ácsolt ágy. 2 6 A hazai kutatás számára azért is érdekes ez a lelet, mert masszív felépítése, szerkezete és anyaga nagyfokú hasonlóságot mutat az avar sírok fakonstrukcióival. Olyan példányok pedig, amelyeknek nem csupán a felépítése, hanem a díszítése is egyező a lauchheimi ácsolt ágyéval, mindeddig egyedül hazánkból ismertek, 18. századi néprajzi anyagból, Vas és Zala megyéből. 27 Nálunk azonban nem csupán ágyak, hanem ládák is készültek ebben a stílusban. 2 8 K. Csilléry Klára ebből azt a következtetést vonta le, hogy a honfoglaló magya22 H.TÓTH 1981,157-191;H.TÓTH-HORVÁTH 1992,80-85. Elméletének lényeges eleme, hogy a sírfenéken kirajzolódó fakonstrukció-nyom mérhető hossza független a vázhossztól (H. TÓTH 1981, 166-170.). 23 K. CSILLÉRY 1951, 267-268; TOM KA 1977-78. 62; WICKER 1990, 34, 36. 24 BENDE 2003,312; BALOGH 2006,45-46. és vö.: K. CSILLÉRY 1996, 125-133; BARTHA 1998; ZENTAI 2002, 30-31. Bende Lívia szerint a temetkezés során az avarok felhasználhattak bútordarabokat, így az ágyat is, ám ha ezt meg is tették, akkor valószínű, hogy a tetejét bedeszkázták (BENDE 2003, 312.), hiszen a holttestet mindenképpen megvédték a földtől. H. Tóth Elvira szerint az avarok körében használt halotti ágyakra fedőládát tettek, vagy állatbőrrel terítették le (H. TÓTH 1981,175-179).) 25 Részletes irodalommal: H. TÓTH 1992, 80-85. 26 K. CSILLÉRY 1996; ZENTAI 2002,30-31. Az ágy 205 cm hosszú, 60 cm széles, mélysége: 60 cm. 25-30 cm magas lábakon áll, oldalait 2-3 deszkával látták el, fenekét egyetlen széles deszka borította. Bár az ágy nagyon keskeny, az ásató feltételezi, hogy a rajta eltemetett férfi életében használta, erre a felületén észlelhető egykori javítási munkálatokból származó nyomok utalnak. 27 K. CSILLÉRY 1997,200-201. 28 Egyes kutatások szerint ezeket az ácsolt ládákat (vö.: ládakoporsó) tették sírba, amelyek nem feltétlenül a temetésre készültek, eredeti rendeltetésük szerint már a háztartásban is használhatták. Ezt néprajzi példák is alátámasztják, és az előállítás hosszadalmas munkaideje is erre utal (K. CSILLÉRY 1951, 267-281; TOMKA 1979, 83-85; KISS 1990, 417; BENDE 2003, 312.). rok előkelőinél is meglehetett ez az ágytípus, a hozzá hasonló felépítésű ládával együtt, 2 9de hogy honnan került a birtokukba, kérdéses. A lauchheimi ágy anyaga, szerkezeti felépítése (négy masszív láb, csapolással való készítés) és a földbe kerülés dátuma (703-704 tele) azt engedi sejtetni, hogy az avar korszakban egy ehhez nagyon hasonló forma a Kárpát-medencében is használatban volt, s az avarok lehettek a közvetítők a honfoglaló magyarok felé. Alátámasztja ezt az is, hogy a lauchheimi és a magyar ágyak díszítése, a koncentrikus körök, rozetták, fonatos motívumok az avar leleteken, övdíszeken, csonttárgyakon is gyakori formák. A lauchheimi ágy eredetével kapcsolatban K. Csilléry Klára felvetette, hogy a kora középkorban a mai Németország területén valószínűleg keletről vagy délről érkező művelődési elem lehetett, majd a déli származtatás felé hajlik. E mellett szól, hogy pannóniai langobárdokról a leletanyag elemzése során az ásatást vezető Ingó Stork is többször megemlékezett. Feltehető, hogy az avaroknál is a langobárdok lehettek a közvetítők vagy a szlávok, 3 0 de az sem kizárt, hogy mindhárom egy közös előképre vezethető vissza. A halott ágyon való eltemetésének hagyománya ugyanis Belsőés Közép-Ázsiában a pusztai népek között a preszkíta kortól követhető, 3 1 s ez idő után is jelen van a sztyeppén: többek között az ún. királyi szkíták, 3 2 a türkök 33 és a mongolok 3 4 is használták. 3 5 29 K. CSILLÉRY 1997,201. 30 A szláv néprajzi anyagban széles körből ismert a lauchheimihez hasonló alakú és díszítésű ládatípus (K. CSILLÉRY 1997, 201-202.) 31 Pl. a Tagar-kori (Kr.e. V-IV. sz.) aszkíz-i sírok egyikében a férfit „halotti ágyon" temették el (BAKAY 2004, 76.). 32 Kul-Oba, a leggazdagabb halott fa kereveten feküdt (BRASINSZKIJ 1967, 29-62.). 33 Pl. a turfáni múmiasírok között is előfordult (The Brocade and Silk from the Silk road. Catalogue. Tokyo National Museum. NHK. 2002.166.). 34 A kitajok (késő-Liao kor, 12. sz.) is temettek halotti ágyon (Haohehua, M2. sír: Major Archaeological Discoveries in China in 1999. Beijing. 1999.). 35 A halotti ágy, bár kissé módosult funkcióban, egyes keleti lovas nomád népeknél a mai napig megtalálható. Recens néprajzi párhuzamok után kutatva Bartha Júlia a Volga, Káma vidéki kipcsakok, a kazáni tatárok körében végzett gyüjtőútja során bukkant arra az érdekes jelenségre, hogy az említett népcsoport a temetési szertartás során halottvivő nyoszolyát (tabut) használ és a temetés végeztével a sír tetejére helyezi. Szerinte a tabut felépítése megegyezik a H. Tóth Elvira által rekonstruált avar kori fakonstrukciókkal (BARTHA 1998, 73-74.). Bartha Júlia adatait H. Tóth Elvira is felhasználta tanulmányaiban (H. TÓTH 1981; 1982; 1992, 80-85; 2001, 8.). Észrevételeik helyességét tovább erősítik azok a néprajzi adatok, amelyek azt valószínűsítik, hogy a tabut egykor nem csupán sírjelként funkcionált, hanem koporsóként. Egyes lovas nomád 147
