Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Költő László: Kora avar kori lósír Szőlősgyörökről
archaeolog ia cumanica 2 cm széles, kör keresztmetszetű, 1,5 cm átmérőjű tömör szakasz található. A köpü üreges része 10,3 cm hosszúságú. A penge közepén a gallérig a hegy közelében határozottabban kiemelkedő, a köpü felé a pengébe visszasimuló él húzódik. A 13,2 cm hoszszúságú penge a felső harmadában (5,5 cm hosszúságban) megvastagszik. A penge legszélesebb (alsó) részén, mindkét oldalon, a penge teljes, 2,6 cm-es szélességében vízszintes rovátka található. Innen a penge a gallérig 1,5 cm-re szűkül. (Teljes hossz: 26,8 cm, a penge hossza: 13,2 cm, Sz: 2,6 cm) Zabla (6. kép 1.) Csikózabla egyik szájvasa. Kovácsolt vas. (H.:9,8 cm, Átm.l.:3,4 cm, Átm.2:2,3 cm) Nyeregvasalások (6. kép 3.) Különböző vastöredékek a nyeregről (6 db), (különböző méretűek) Nyereg rögzítő elemei (6. kép 6-7.) Hosszú bronzszegecsekkel összekötött 2-2 bronzlemezből álló, 2 db összekötő elem. 5,3x0,9 cm (szegh:3,5 cm), 4,5x0,9 cm (szegh:2,6 cm) Hevedercsat Szögletes vas hevedercsat bújtatójának és tüskéjének töredéke (6. kép 2.), (3,2x2,2 cm) Va s tárgy Lapos téglalap keresztmetszetű, hajlított vastárgy (6. kép 4.). Rendeltetése ismeretlen. (3,5x2,4 cm) Kengyel Hosszú fülű, alma alakú, kovácsoltvas (2 db). Szára rombusz keresztmetszetű, talpalója kívül középen bordával erősített, behorpasztott (7. kép 1-2.; 14-15. kép). Magasság: 11, ill. 11,2 cm, a szárak vastagsága 0,8-0,9 cm. Fül hossza 5 cm. Kerámia töredékek Homokkal és apró kaviccsal soványított, kívül fekete, vörösesbarna törésfelületű agyagedény töredékei (2 db) (6. kép 5.; 16. kép). 2,1x1,8 cm V:0,9 cm, ill. 2,4x2,3 cm, V:1,0 cm. Értékelés A sírt a Kovrig Ilona-féle „B" csoportba tartozónak, azaz különálló, nem temetőhöz tartozó sírnak határozhatjuk meg 5. A teljes lovat felszerszámozva, felnyergelve temették el. A korábban említett lelőkörülményekből következően a félgömbös aranyozott veretek csak a kantárt díszítették. A sírtól Ny-ra (a ló faránál) nem állt módunkban a leletmentés során további kutatást végezni. így egyelőre nem dönthető el, hogy a Kiss Attila által megalkotott tipológia szerinti korai avar VII. típusú önálló lósírról 6, illetve ennek a temetkezési típusnak a variánsáról (egyértelműen összetartozó, bár önálló ember- és lótemetkezés) 7 beszélhetünk-e. Minden esetre, ha nem magányos lósírról van szó, akkor is önálló sírba, és nem a tulajdonosával közös sírgödörbe temették el. A leletegyüttes, a hosszú fülű, alma alakú kengyelek, félgömbös préselt lószerszámveretek és a nádlevél alakú lándzsacsúcs, a jellegzetes korai formát mutatja. A préselt veretek a korai lószerszámdíszek elég elterjedt, általános formáját mutatják. Legközelebbi párhuzamukat a Várpalota-Unió-homokbánya 12. sírjában előkerült, fejdíszként meghatározott veretben találjuk meg, 8 de nagyon hasonlítanak a szegvár-sápoldali sír, 9 valamint a káptalantóti 24. sír 1 0 lószerszámának préselt vereteihez is. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy a szőlősgyöröki sír lószerszám veretei egy közeli műhelyben készülhettek. Ugyanis a Kaposvár melletti Zselickislakról ismerünk egy préselő mintát, ami ezt a feltételezést megengedi, bár ez, a leletet legutóbb feldolgozó Kiss Gábor következtetései szerint, a szőlősgyöröki sír koránál mintegy 100 évvel későbbi is lehet 1 1. Nem lehetetlen azonban, hogy a nagy sírszámú, gazdag korai avar lelőhelyekkel körülvett temetkezés környékén korábban is működhetett ötvösműhely. A sír kronológiai helyzetét a lószerszám veretek és a kengyel hosszabb időn át használatos, és jobban elterjedt volta miatt a lándzsacsúcs alapján próbálom meg 5 KOVRIG 1955a, 30., 39.; KOVRIG 1955b,. 6 KISS A. 1962,154, 2. kép 7 KÖLTŐ 2004, 123-124, 2. kép. 8 BÔNA 1980, 37, abb. 3-a. 9 BÓNA 1979, 10, 4. kép 1.; BÓNA 1980, 63, abb. 16. (további párhuzamok felsorolásával) 10 BAKAY 1973, 24., XXXIV. 1..3..14. 11 FETTICH 1926, 33. Vll.t. 4.; KISS G. 2003, 296.1. kép, 2. kép 1. 134
