Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)
Rosta Szabolcs - Lichtenstein László: Egy szarmata telep a 2-3. század fordulóján
ROSTA SZABOLCS - LICHTENSTEIN LÁSZLÓ: EGY SZARMATA TELEP A 2-3. SZÁZAD FORDULÓJÁN Ez a lakó/gazdasági övezet teljesen elkülönül a mellette induló tárolóvermek jelezte településrésztől. III. felület 129 objektum van a felületen, ebből 124 gödör (+1 kemence), 4 cölöplyuk és 1 geológiai jelenség (3. kép). A szarmata telep szerkezetét tekintve a leginkább egyértelmű helyzetet mutató terület. A gödrökön kívül egyéb objektumtípus teljes hiánya - a 4 cölöplyuktól eltekinthetünk - egyértelműen mutatja a többitől elkülönülő, teljesen önálló településszerkezeti egységet. A viszonylag kis területen koncentrálódó nagy gödörszám ellenére minimális szuperpozíciós helyzetet találunk, ellenben egymástól szemmel láthatólag elkülönülő gödörcsoportokat vehetünk észre. A kérdés az, hogy ezek a csoportok milyen elv szerint jöttek létre. Nem ritka az egymáshoz közeli vermekből előkerült összetartozó leletanyag, de az egymástól távolabb levő objektumok összetartozó leletanyagát is megfigyelhettük a restaurálás után. Egyértelmű, hogy a betöltésekben talált összetartozó leletanyag nem ezen gödrök használatának egyidejűségét bizonyítja, hanem csak a közös betöltődésük idejére nyújt biztos támpontot. Mindamellett nem gondolhatunk túl távoli kronológiai helyzetre sem, nem valószínű, hogy évtizedeken keresztül tartott volna egy-egy gödör betöltődése egy olyan teleprészleten, ahol a további használat során ezek a felhagyott vermek komoly balesetveszélyes helyzetet jelenthettek. A gödrök leírásakor már bemutatott egymáshoz való közelség is igen beszédes, a felhagyott vermek közelében ásott új használatú gödrök kiásásakor még tudták azok helyzetét. A gödrök a legritkább esetben vannak szuperpozíciós helyzetben, a 115. gödörkemence és 160. méhkas alakú vermen kívül további öt esetben vágják egymást, mely a felületen lévő 129 objektumot számítva elenyészőnek mondható. Az a kevés szuperpozíciós helyzet ellenére is biztos, hogy a gödrök nem mind egyszerre voltak használatban. A III. felületen a gödrök, gödörcsoportok jelezte településrészlet fennállási idejére vonatkozóan mindössze a 115. gödörkemence környéke jelent némi fogódzót. Feltételezzük, hogy az enyhén trapéz átmetszetű, nagyméretű gödör felhagyása után alakítanak ki kemencét annak oldalában, másodlagosan felhasználva azt. A 160. verem részben megbolygatta a kemence platniját, melyet akkor ástak, mikor a kemence helyzete már nem látszott. Ezen a kis részen így 3 fázist lehet elkülöníteni, melyet a mindössze 6 szuperpozíciós helyzettel számolva elég tág határnak tartunk az egész felületre nézve is. Valószínű, hogy 2-3 „gödör generációnál" tovább nem áll fenn ez a településrész. A 3 fázis persze megfoghatatlan időt jelöl, egyrészt nem tudjuk egy-egy gödör fennállásának hosszát, mely gyaníthatóan minden esetben más. Azon kívül a területen a gödrök használata, felhagyása, betöltése/betöltődése folyamat eredménye, nem feltétlen szerencsés egy szituációt az egész területre érvényesnek tartani. Mindenesetre az biztosan látszik a III. felületen, hogy a településnek ezt a részét, a többi részlethez hasonlóan, nem használták a szarmaták hosszú időn keresztül. A leletanyag alapján a gödörcsoportokon belül a gödrök, illetve a különálló gödörcsoportok között is kimutatható egyidejű betöltődés, valószínűsíthető egyidejű használat is. Fontos megállapítás, hogy az egyes gödörcsoportok nem kronológiailag különülnek el egymástól. A tárolóvermek jellemezte településrészt az 55-56. árkok Ny felé biztosan lezárják. D-i irányban már a III. felületen látványosan ritkulnak a gödrök. A csatlakozó V. felület D-i részén, elszórt gödrök jelzik a tárolóvermek, gödörcsoportok kikopását É felé is. Egyedül K felé folytatódhat a gödrös rész, ezt az építkezési határon kívül a vasúti sínek túloldalán terepbejárással gyűjtött nagyobb mennyiségű leletanyag valószínűsíti. Ártánd-Kisfarkasdombon hasonló helyzet mutatkozott, ahol kizárólag csak gödrök kerültek elő. Kiskunhalashoz hasonlóan valószínűleg kissé távolabb helyezkedtek el a lakóépületek, melyek területe már nem esett bele a feltárásba. 8 IV. felület 8 objektumot tártunk fel a felületen, ebből 3 kút, 2 árok, 2 füstölő és 1 épület volt. A IV. felület az építési területet É-ról lehatároló ÉNy-DK irányú szonda volt, mely alapján újabb településszerkezeti egységet különíthettünk el. A szonda középső részén a 247. épület helyezkedett el a 237. és 238. füstölőkkel. Ezt a komplexumot a nagyrészt a II. felületen lévő lakó/gazdasági övezethez soroltuk. A szonda Ny-i felében a 235. és 236. sekély, párhuzamos árkok futottak. A felszínről készült térkép alapján 8 M. NEPPER 1984,67-118. 91
