Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)

Wicker Erika - Knipl István: Árkok, sáncok, kérdések (Előzetes jelentés Apostag-Szilas-Kelet lelőhelyen végzett feltárásról)

WICKER ERIKA KNIPL ISTVÁN: ÁRKOK, SÁNCOK, KÉRDÉSEK Wicker Erika - Knipl István Árkok, sáncok, kérdések (Előzetes jelentés az Apostag - Szilas-Kelet lelőhelyen végzett feltárásról) Az előzetes terepbejárások neolit és szarmata kori lelőhelyet jeleztek Apostag (Bács-Kiskun megye) Szilas nevű határrészének keleti felén, ahol az M8-51. út építése előtt 2005. április-júliusában megelőző feltárást végeztünk. A lelőhely a környezetükből alig kiemelkedő, alacsony dombokon helyezkedett el az 51. sz. főutat és az Apostag-Dunaegyháza utat összekötő földút mentén. A leletmentéssel érintett 300 x 25 méteres területen 90 szarmata telepobjektumot (34 árkot, 38 gödröt, 15 cölöplyukat, 3 kopolyát) és 9 sírt, valamint egy újkori kutat tártunk fel.

1 A településrész objektumai helyenként egymásra ásva, gyakran pedig kisebb csoportokat alkotva, igen ritkán helyezkedtek el. A feltárt terület egymástól jól elkülönülő részekre tagolódott. Nyugati harmadán egy nagyméretű árokrendszer mellett állattartásra utaló karámárkok és kopolyák, közepén egy másik nagy árokrendszer, keleti harmadán pedig ritkás telepnyomok és a temető néhány sírja jelentkezett. A telepobjekumok közé tartozott - néhány megszokott, szabályos, méhkas alakú gödrön kívül - számos sekély, amorf alakú gödör, melyek egy tömbben, a temető nyugati szélénél voltak, annak objektumait több helyen vágták. Rendeltetésük meghatározásában sem a bennük talált igen kis mennyiségű, durva házi kerámia, sem pedig szabálytalan alakjuk nem segített. A leletmentett terület nyugati szélén, az állattartó karámok közelében három közepes méretű kopolyát tártunk fel, melyek értékelhető mellékleteket nem tartalmaztak. Csak egyikükben találtunk egy kutyavázat, 1 Nem hallgathatjuk el a feltárást kísérő és munkánkat folyamatosan nehezítő problémákat sem. Mivel a terület közepén hosszában keresztülhúzódó földút használatát folyamatosan biztosítanunk kellett, a feltárást csak sakktáblaszerűen, a földút többszöri áthelyezésével sikerült megoldanunk. A humuszolás megkezdésekor kiderült, a megszokottnál lényegesen vastagabb talajréteget kellett eltávolítanunk a felszínről, melynek jelentős része homok volt, vastagsága pedig elérte helyenként a 180-200 cm-t. További gondokat okoztak a szelvényfalakba folyamatosan beköltöző partifecskék. Mivel a szelvényfalak a földút áthelyezése miatt folyamatosan változtak, sehol sem tudtuk biztosítani a védett madarak zavartalan költését. A Kiskunsági Nemzeti Park illetékesével való egyeztetés után a szelvényfalakat raschelhálóval fedtük be, legvégül - egyedüli szerencsés megoldásként - a szomszédos egykori homokbányában alakítottunk ki a fecskék számára új partfalakat. alatta és felette pedig számos szarmata edénytöredéket, melyek több edényhez tartoztak. A megkutatott területen többféle árkot sikerült megfigyelnünk. Egyfelől a település állattartó részéhez tartozó nagyméretű karámárkok voltak, másfelől olyan igen nagyméretű árokrendszerek szakaszai, melyek a település valamiféle védelmére szolgálhattak. Az egyik árokrendszer legnyugatibb tagjai az 5. és a 4. árkok voltak. Közülük a keskeny, sekély 4. árok az 5. árok vonalát kísérte végig. A kb. 2 m szélességű, változó mélységű, igen tagolt fenekű 5. árok a feltárt területet északnyugat-délkeleti irányban vágta át (1. ábra). 1. ábra: A 4-5. árkok egy részének felszínrajza. Metszete rendkívül érdekes volt: szinte teljes feltárt hosszában az árok két szélén jelentkezett egy 20-30 cm széles és ugyanennyivel az árok fenékszintje alá nyúló lemélyítés, mely az árkot kétoldalt határoló cölöpsorok alapárka lehetett (1-2. kép). A másik nagy, az előbbivel párhuzamos, a 25-26-27. árkok alkotta árokrendszer a 4-5. árkoktól mintegy 40-45 méterre került elő (2. ábra). 2. ábra. A 25-26-27. árkok egy részének felszínrajza. 79