Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)
Kovács Loránd Olivér: Római építőanyagok. Téglavetőműhelyek azonosításának lehetősége gyártmányaik alapján. Egy táci (Fejér megye) római kori műhely
KOVÁCS I.ORÁND OLIVÉR: RÓMAI ÉPÍTŐANYAGOK Tóth Endre azonban több, egyéb olvasati lehetőséget is felvetett 4 2, amelyeket ő négy csoportra osztott. Az a' csoportba a személynévként való feloldás került. Ezt se cáfolni se alátámasztani nem lehet. Ez megengedi a T E két olvasatát is: Te(...) Pr(...) és Et(...) Pr(...). A 'b' csoportba került a Te(mpli) Pr(ovinciae) több feloldási lehetősége is, amelyek ismertetésétől eltekintek, mivel a feloldás lényegén nem változtat. A c' csoportba a TE Te(gula)kénti feloldása került. Ez a lehetőség nem valószínű, mivel a bélyegzésnek éppen a megkülönböztetés, cégvagy tulajdonjelzés volt a célja, és nem a tárgy nevének hangsúlyozása, még ha jelzőt is kap (PR), ráadásul egy csak tegulára szakosodott műhely aligha élt volna meg Pannoniában. A negyedik, 'd' csoportba a Te(gularia) Pr(ovinciae/ovincialis...) feloldások tartoznak. Ennek alapját a TE(gularia)/téglavető műhely feloldás adja. Az eredeti feloldáson kívül ez a legelfogadhatóbb az öszszes közül, de a Pr(ovinciae/ovincialis...) alapját képező tegularia Transrhenaniaként feloldott téglabélyegen egyrészt TEG szerepel, másrészt a Tóth Endre szerint a pecsétet alkalmazó legio X Gemina által gyártott tetőcserepeken a legio neve van és más a kivitelük, így nem túl valószínű az összekapcsolás. Végül, de nem utolsó sorban a szintén példaként hozott, Londiniumban vagy környékén gyártott téglák bélyegein minden esetben megnevezik Britannia provinciát és/vagy Londiniumot, tehát a Pr(ovinciae/ovincialis...) nem tekinthető elegendőnek. Újabban ugyanezt a megoldást fogadja el Lőrincz B. is Te(gulariae) Pr(ovinciae) formában. 43 Egy feloldási lehetőséget azonban nem vettek figyelembe. A műhely termékei csak egy épület(rész) számára készültek, tehát lehetséges, hogy az épület, jelen esetben, felújításáért felelős személy bélyegeztette a megrendelt téglákat elszámolás vagy elszámoltatás gyanánt. Ebben az esetben neve és/vagy tisztsége lehet a feloldás alapja. Az épület, amelyhez felhasználták a műhely termékeit 53 darab a 7. épületből került elő, illetve annak egy, a Ny-i oldalán lévő toldalékából és környezetéből, amelyet két oszlop választ el a többi résztől. A fennmaradó 22 egész, illetve töredék tegula részben biztosan, részben feltehetőleg a 9. épületből került a raktárakba. A dokumentációból 4 4 azonban kiderül, hogy egyazon tetőom42 TÖTH 1989, TÓTH 1992 43 LÖRINCZ 1991/1992 198-199 44 Tác-Gorsium Ásatási Napló 1968-1969 ladék részét képezik és mind a 7. épület toldalékának fedését szolgálta. Erről megállapítható, hogy a tetőzet leégése során eredeti helyéről DNy-i irányba dőlt el. A műhely keltezése A 7-9. épületkomplexumot Traianus uralkodása alatt építették 4 5, de a nagy markomann-szarmata háborúban komoly sérüléseket szenvedett, többek közt leégett a tetőzet, amely során lehullottak és összetörtek a tetőcserepek. 4 6 Maradékaikat elterítették a padlón és új járószintet húztak fölé. Erre az új padlóra behullva kerültek elő a „TE PR műhely" termékei is. Az ásatok véleménye szerint ezt a felújított épületet 260 körül a roxolán betörés pusztította el. E két időpont között készültek tehát a műhely termékei. Valószínűleg 180 körűire lehet keltezni a gyártást. A tetőzet többi része talán nem sérült meg a háborúban annyira, hogy szükségessé tette volna új tetőcserepek rendelését és felhasználását. Ez indokolhatja, hogy zárt tömbben került elő ez az anyag. Korábban a II. sz. elejére keltezték. 4 7 Bélyegzés gyakorlatának elméleti rekonstrukciója Jellegzetes a bélyegek felhasználási helye és az, hogy csak itt és csak egyszeri alkalommal alkalmazták. 4 8 Továbbá a korábbiakban ismertetett méretezés és készítéstechnika lehetővé teszi, hogy egy sorozatnak tekintsük a teljes anyagot, tehát a műhely legalább e sorozatnál végzett gyakorlatára jellemzőnek. Egykori mennyiségükre közelítő értékkel szolgálhat a 7. épület toldalékának tetőzetéhez szükséges minimum tegula mennyiség. A legegyszerűbb és legkevesebb tetőcserepet igénylő, fél sátortető típusú lefedéshez a helyiség 62,5x25 lábas (18,5x7,5 m) méreteiből kiindulva és a épület külső szélein két-két lábnyi eresz kilógást számolva 178 m 2 tetőfelületet kapunk, ha a legnagyobb szóbajöhető 30°os tető-dőlésszöggel számolunk, míg, ha a Brigetioban feltárt habarcs 4 9 által megadott 22°-kal, akkor 164 m 2-t. Az előbbi lefedéséhez 1200 darab tegula kellett. A feltárt töredékek között vannak a római kori tetőfedők által szöggel átütött darabok is. Eszerint inkább a 30°-os 45 FITZ 1972,16-24. 46 Tác-Gorsium Ásatási Napló 1968-1969 47 FITZ 1972,16-24,41.; LÓRINCZ 1976,178. 48 Bizonyítottan eddig más lelőhelyről nem ismert. A minden alkalommal megemlített tési darabok közül eddig egyet se közöltek, és a publikációk alapján kérdéses, hogyha léteznek, azonosak-e a táciakkal. 49 KOVÁCS 2002, 20. 57
