Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)

Kovács Loránd Olivér: Római építőanyagok. Téglavetőműhelyek azonosításának lehetősége gyártmányaik alapján. Egy táci (Fejér megye) római kori műhely

KOVÁCS I.ORÁND OLIVÉR: RÓMAI ÉPÍTŐANYAGOK Kovács Loránd Olivér Római építőanyagok Téglavetőműhelyek azonosításának lehetősége gyártmányaik alapján Egy táci (Fejér megye) római kori műhely Előszó A konferencián elhangzott előadás

1 egy vékony szeletét mutatja be a táci római kori lelőhely (Gorsium) építési anyagainak feldolgozása során elért eredményeknek, amelyekhez természettudományos vizsgálatok (röntgen por-diffrakció, különböző mikroszkópos eljárások) is készültek, amelyek eredményei minden esetben felhasználásra kerültek, így sok régészeti toposzt (mint például az agyag égetés során 10%-kal való zsugorodását építési anyagok esetében, vagy a téglaporral való soványítás) eleve ki lehetett zárni. Az Alba Regia 35. (2006) kötetében a tetőfedő anyagokkal foglalkozó kutatás teljes egészében közlésre kerül.

2 Bevezetés Az egykori Pannónia területén mindmáig egyetlen kísérlet sem született a római ipar egy fontos ágazatának, a téglagyártásnak, műhelyek, és nem azok bélyegei amelyekből többet is használt egy műhely - szerinti feldolgozására. Általánosnak tekinthető az a vélemény, hogy a téglák nem alkalmasak pontosabb keltezésre, tehát legfeljebb, mint érdekesség kell velük számolni. A különböző márkajelek és tulajdonjelzések (téglabélyegek) esetében mégis elfogadottan foglalkoznak kutatók azok feldolgozásával.

3 Sok esetben alapulnak épületek keltezései, periódusai azoknak bélyegzett tégla és tetőcserép anyagán a Római Birodalmon belül és kívül egyaránt. A római hadsereg mozgásának tekintetében is figyelembe veszik ezeket az adatokat. Mindezek mellett nem érthető, hogy miért nem használjuk fel a bélyegzéssel, kurzív felirattal vagy ábrával el nem látott, „kevésbé szerencsés" darabok által nyújtott információt. Érthetetlen, miért felejtődik el, hogy a bélyeg első1 A cikk a magyarországi és nemzetközi római kori építőanyag kutatással és a táci lelőhely értelmezésével kapcsolatban a 2005-ig közzétett eredményeket tartalmazza. 2 Dr. Kocsis László lektori véleményével nem tudok egyetérteni sem a természettudományos vizsgálatok tekintetében, sem a leletanyag tekintetében. Tanulmányom eredményei megjelentek az Alba Regia 35. (2006) kötetének 137-242. oldalán. 3 V.ö.: Szilágyi János és Lőrincz Barnabás munkássága sorban a tégla része és elválaszthatatlan attól, tehát ha a bélyeget vizsgáljuk, akkor a hordozót is vizsgálni kell. Külön-külön egyik sem állja meg a helyét. Többek közt ebből ered az a mai napig eldöntetlen kérdés is, hogy a bélyegzőt vagy a téglát szállítják-e. Minden olyan eredmény, amelyet a bélyegek vizsgálatával el lehet érni, elsősorban a téglára vonatkozik és csak másodsorban bármi egyébre. Számos ásatáson a tégla és tetőcserépanyag túlnyomó többségét nem gyűjtik be. Ezzel egyben elvész a lehetősége is, hogy a jövőben a már feltárt épületeken, épületekben felhasznált téglaanyag alapján bizonyítani lehessen gazdasági kapcsolatokat egyes területek vagy akár csak eladó-vevő viszonyt egy adott település lakói és a helyi téglagyártó műhelyek között. Nem utolsó sorban az egyes épületek rekonstrukciójához sem lesz meg a szükséges háttér-információ. Egy beomlott tetőzet vagy égetőkemence - szintadatok, fényképfelvételek, az egyes töredékek pontos helyéről készített és a töredékhez egyértelműen hozzákapcsolható - dokumentálása nélkül az előkerült és elraktározott tetőcserepek által nyújtott információ mennyisége legalább a felére, harmadára csökken. Mindezeken felül a provincián belüli és részben kívüli (amely indokolja jelen konferencián a leletanyag és felhasználhatóságának bemutatását), rövidtávú kereskedelmi útvonalak feltérképezésére is alkalmas lehet az egyes műhelyanyagok vizsgálata. Végül, de nem utolsó sorban eldönthet jó néhány, mindmáig megválaszolatlan kérdést, amelyek egyszerűen csak a tárgyak és az említett információk hiánya miatt léptek fel. Ezek közé tartozik a bélyegzés és jelölés gyakorlatának kérdése, római tetőzetek szerkezete Pannoniában

4 és még számtalan részkérdés. Európában elsősorban angolszász kutatók foglalkoztak műhelyek és termékeik feltérképezésével, amelyekhez - gyakorlatilag egyedülállóan - természettudományos 4 Egyelőre a legtöbb, még Hajnóczi Gyula által készített rekonstrukción, az azt készítő elképzeléseitől függ, és gyakorlatilag egyetlen esetben sem az ásatás adatain alapul. 49