Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)
Lantos Andrea: Szkíta kori telep Dunavecse határában
LANTOS ANDREA: SZKÍTA KORI TELEP DUNAVECSE HATÁRÁBAN alakú cölöplyuk található. Ny-i felében nagy mennyiségű hamut, ill. átégett részt találtunk. Méretei: Á: 324 cm, M: 82 cm. 377. objektum: Közepes méretű, ovális alakú földbe mélyített kunyhó. Közepén egy nagy méretű, ovális alakú cölöplyukat találtunk, betöltése hamus, átégett. Méretei: Á: 340 cm, M: 78 cm. 423. objektum: Ovális alakú, földbe mélyített ház. Oldala enyhén ívelt, alja kissé egyenetlen. Alján letaposott, kemény padlószintet tudtunk megfigyelni. É-i felében 1 ovális alakú, sekély cölöplyuk mélyedt le. Méretei: 320Xkb. 400 cm, M : 70 cm. 493. objektum: Ovális alakú, földbe mélyített kunyhóalap, melynek közepén 1 kerek cölöplyukat találtunk. DK-i feléhez egy ovális alakú, sekély nyúlvány csatlakozik, itt lehetett a bejárata. Alján letaposott, kemény padlószintet tudtunk megfigyelni. Méretei:Á: 454 cm, M: 36 cm. 567. objektum: Ovális alakú, félig földbe mélyített vaskori ház. Közepén egy nagy méretű, ovális alakú cölöplyukat bontottunk ki. Helyenként a letaposott padlót is megfigyeltük. Méretei: Á: 244 cm, M: 62cm. A házak, kunyhók közül ezekből a kerek kunyhókból összesen 17 került elő. Méreteikre jellemző, hogy kisebb alapterületűek, mint a lekerekített sarkú, téglalap alakú, földbe mélyített házak. A legnagyobb átmérőjű ezek közül az 529. számú kunyhóalap 440 cm-es átmérőjével, a legkisebb a 244 cm átmérőjű 567. objektum. Átlagos mélységük 50-70 cm. Ennek a típusnak számos párhuzamát találhatjuk meg, így például a Szolnok-Zagyvaparton előkerült 260x210 cm-es ÉK-i oldalánál meneteles bejáratú kunyhó 3, vagy a Tiszapüspök-Háromág-dűlőben előkerült két kunyhóalap 4. Jászfelsőszentgyögy Túróczi-tanyán, Törökszentmiklóson kerültek elő még ehhez hasonló kunyhóalapok 5. Jellemzőjük az általában középen elhelyezkedő oszlophely, mely a preszkíta, szkíta épületnyomok egyik leggyakrabban előforduló változatára példa. Cseh János az Észak-Pontusz és annak hátországából 4 lelőhelyet említ, ahol hasonló jurta alapozások kerültek elő, ezek: Belskoje, Elizavetovskoje, a Marica melletti erődített település és a Dél-Bug térségében, Nemirovskoje gorodiscse. 6 Ennek a típusnak két változata fordult elő a dunavecsei lelőhelyen, a középen cö3 CSEH 2001, 84., 4. kép 4 CSÁNYI-CSEH-TÁRNOKI 1999, 52. 5 CSÁNYI-CSEH-TÁRNOKI 1999, 54. 6 CSEH 2001, 87. löplyukkal rendelkező, valamint a cölöplyuk, tetőtartó elem nélküli változat. Az Árpád-korban is találunk hasonló kunyhókat, rekonstrukciójukat Sabján Tibor és Takács Miklós is elvégezték, például a Ménfőcsanak-Szekeres-dűlői 147. objektum esetében, ahol az épület belső teherhordó szerkezetét egy függőlegesen álló oszloppal rekonstruálták, melyhez 4 ferde oszlop kapcsolódik, melyek egy helyen, a tető csúcsában futnak össze. 7 A néprajzi szakirodalomból ismert kerek alaprajzú és földdel fedett kúpos kunyhók közül több is van, amely hasonlóságot mutat a Dunavecsén talált épületekkel. A kúpos kunyhókkal részletesebben foglalkozott K. Csilléry Klára. 8 Az egyik ilyen kunyhó, mely hasonló a Dunavecsén előkerültekhez, a debreceni határban használt pásztorkunyhó, melyet Ecsedi István írt le részletesen. Ennek a gádoros, hegyes tetejű kunyhónak a padlója is sülylyesztett, oldala mentén U alakú, fekvésre és tárolásra szolgáló földpadkák vannak. Tűzhelye a padló közepén helyezkedik el, füstjét a tető csúcsán hagyott nyílás vezeti el. A kunyhó vázát négy gúla alakban összetámasztott és tölgyfagúzzsal rögzített szálfa tartotta, tetőt gallyakkal, jó fél méter vastagon avarral, szalmával fedték be, majd földdel szórták le. A gádort kívülről a már említett létrás, szalmafonatos ajtó zárta, belülről is volt egy rozoga ajtaja, melyet bontásból szereztek be. A kunyhónak ablaka nem volt, a fény csak a füstnyíláson keresztül szűrődött be. 9 Természetesen nem vehetjük szó szerint az előbb leírtakat, de hasonlóképpen képzelhetjük el a szkíta kori épületeket is. Ez az épülettípus, ha lakhelyként funkcionált, az előbbi adatokra támaszkodva valószínűleg ideiglenes hajlékként szolgálhatott. Lekerekített sarkú, téglalap alakú, fölbe mélyített házak Lekerekített sarkú, téglalap alakú, földbe mélyített ház cölöphely nélkül A következő háztípus, mely a telepen előfordult, a lekerekített sarkú, megközelítőleg négyzet alakú, földbe mélyített ház, alján letaposott padlóval, cölöplyuk nélkül. Párhuzama megtalálható Szolnok-Zagyvaparton: egy közepes terjedelmű, tetőtartó elem nélküli ház, földbe süllyesztett padlóval. 1 0 Ez a típus azoknak az 7 SABJÁN-TAKÁCS 2002, 99. 8 CSILLÉRY 1982 9 ECSEDI 1912,164-165. 10 CSEH 2001, 85. 29
