Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)

Schilling László: Avar kori germán fibula Tác-Fövenypusztáról

SCHILLING LÁSZLÓ: AVAR KORI GERMÁN FIBULA T ÁC - F ÖVEN Y PUSZTÁRÓL foglalatának mérete 0,9 x 0,5 cm. A töredékes vastű jelenlegi állapotában 3,1 cm, eredetileg kb. 5 cm hosszú lehetett, súlya: 26,85 g (4. kép 1.; 5. kép 3.).

1

0 Csat. Ovális, öntött bronz; az alsó és felső negyedében, továbbá a csatkarika és a csattüske találkozásánál téglalap alakú poncokkal díszített. A csattüske vasból készült, korrodált, töredékes. A használat következtében a karika alsó negyede, valamint a csattüske tengelye erősen kopott. Ebből arra következtethetünk, hogy a hozzá tartozó bal kéz felé nyitódó övet hosszú ideig viselték.

1

1 A csatkarika belső átmérője 3,5 cm, tehát az átfűzött bőr öv szélessége ezzel megegyező, vagy ennél kisebb. A csatkarika mérete: 5 x 2,8 cm, a csattüske hossza jelenlegi állapotában 2,5 cm (3. kép 2.). Vaskés. Egyik lapján a fa tok, másik lapján a fa nyél maradványaival. Hossza: 12,3 cm, szélessége: 2,3 cm, a penge hossza: 10,3 cm (3. kép 3.). A leletek között 2 db emberi csonttöredék is előkerült: egy borda, valamint a bal szárkapocscsont disztális végének töredékei. Utóbbi az elcsontosodás alapján felnőtt egyéné;

1

2 a mellékletek alapján feltételezhetően nőtől származnak. A lemezgömbcsüngős fülbevaló a legkorábbi avar temetőkre jellemző ékszertípus,

1

3 az éremmel keltezett sírok alapján Garam Éva a honfoglaló avarok első és második generációjához kötötte.

1

4 Véleménye szerint jórészt a VII. század első harmadában viseleték.

1

5 Kiss Attila a fülbevalótípust, szintén az éremmel keltezett sírok alapján, a VII. század első negyedére-első felére keltezte.

1

6 Kovrig Ilona az ezüst és a bronz lemezgömbcsüngős fülbevalókat az aranyból készült darabok későbbi variációinak tekinti és a VII. század közepéig keltezi.

1' A Pásztor Adrien által elvégzett, éremleletes sírok anyagán alapuló elemzés szerint, a 6. sír gyöngysorának gyöngytípusai a VI. század utolsó harmadától a VII. század végéig vannak jelen. Egyes darabokat még a VIII. század első felében is használtak.

1

8 10 A fibula szakszerű leírásához Nagy Margit (Budapesti Történeti Múzeum) nyújtott segítséget. 11 A deréköv záródásának iránya részben a csat sírbeli helyzete alapján határozható meg: NAGY 2004, 147, 159. 12 Köhler Kitti (Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, Budapest) meghatározása, segítségét ezúton köszönöm. 13 GARAM 1972,180. 14 GARAM 1992,149. 15 GARAM 1993, 24 16 KISS 1996,193. 17 KOVRIG 1962, 136-137., az alattyáni temetőben azonban nem találkozunk azzal a lemezgömbcsüngős típussal, ahol a karikát a két félből összeállított lemezgömbbel granuláció kötné össze. 18 PÁSZTOR 1995, 72-80., 87., 1. táblázat, 89., 2. diagram. Kiss Attila a Kölked-Feketekapu „A" temetőjének borostyángyöngyeit az első generációhoz köti: KISS 1996, 197.; majd a későbbiekben ezt írja: a borosA protoállatfejes fibulatípus elterjedési területe a Dánia és Finnország közötti terület, ahol a Vendel kor (550-800) jellegzetes női ékszere. Eredete a népvándorlás kori számszeríj alakú fibuláig nyúlik vissza. A tác-fövenypusztai 6. sír fibulájához hasonló darabot a gotlandi Lau backarból ismerünk, a Vendel-kor VII 1 periódusából (550-600). A gotlandi fibula szerkezetileg két különálló részből áll: az egyik a kengyel és a láb, a másik a fibula fejének karokkal ellátott kereszttagja, melyek még nincsenek egybeöntve. A gombokban végződő kereszttagon még jól látható a már csak díszítőelemként megjelenő spiráltekercset utánzó díszítés. A karok, a kengyel és a láb, a táci lelethez hasonlóan, tagolt bordákkal és kettős félkör alakú poncokkal díszített. A kengyel ívelt, domború, a fibulaláb keskeny, hosszú (5. kép l.).

1

9 Az északi leletek között is egyedülálló egy Skandináv-félszigetről, Svastaholmból származó darab. Szögletesebb formája még inkább emlékeztet a 6. sír fibulájára. Az apró gombokban végződő kereszttagon már nincs nyoma a spiráltekercs imitálásának. A trapéz átmetszetű fibulatest egybeöntött a kengyel legkiemelkedőbb részéből induló karokkal. Díszítése vésett-poncolt; a fibula fején, kengyelének legkiemelkedőbb részén és a lábán kerek foglalatokban berakások láthatóak (5. kép 2.).

20 A protoállatfejes, aranyozott, bronz üvegberakásos fibula egyedülálló a Kárpát-medence leletanyagában.

21 Díszítésének egyes elemei mégis megtalálhatóak a kora avar kor egyes tárgyain. A fibula fején látható állatfej, távoli analógiája az egyszerűbb kivitelű környei 97. sír tausírozott vas, bronz állatfejekkel díszített kardhüvely verete.

2

2 A poncdíszítés X-alakú alapmotívuma tyángyöngy ritka a korai avar korban, viseletének szokása a gepida korra nyúlik vissza: KISS 2001, 269. 19 NERMAN 1975,9., a poncolt díszítés a VII 2 (600-650) periódusban eltűnik.; CORSTEN 1995, 115-116. 20 ÂBERG 1953, 144.; A fibula és a berakások anyagáról nem rendelkezem adattal, rendkívül hasonló felépítésű a Vaílentuna (Stockholms Län, Svédország), (ltsz.: SHM 31461) lelőhelyről származó poncolt, aranyozott(?)bronz fibula, melyen három vörös színű, kör alakú berakás található: http://mis.historiska. se/mis/sok/fid. asp?fid=30220(2011.03.28.) a leletre John Ljungkvist (Statens historiska museer, Stockholm) hívta fel figyelmem, segítségét köszönöm. 21 E fibulatípus is a Garam Éva által felállított rendszer II. csoportjába, azaz az avar kor használatban lévő fibulái közé, de egy egyedi alcsoportba sorolható: GARAM 2003, 95. Előkerülési helyét tekintve jól illik a már ismert képbe, a használatban lévő avar kori fibulák túlnyomó többsége ugyanis a Dunántúlon került elő: GARAM 2003, 117, 17. kép. 22 SALAMON - ERDÉLYI 1971, 23., 55., 93. Taf. 15. 31-32., 124. Taf. VII. 4-5. 169