Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)
Tugya Beáta - Lichtenstein László: Dunavecse-Ugordáció I. lelőhely II-V. századi objektumainak archeozoológiai értékelése
TUGYA BEÁTA - LICHTENSTEIN LÁSZLÓ : DUNAVECSE-UGORDÁCIÓ I. LELŐHELY ARCHEOZOOI.ÓGIAI ÉRTÉKELÉSE részeltek, hasznosítására azonban semmilyen adattal nem rendelkezünk. Három kiskérődző hosszúcsont érdemel még említést, melyek az epifízishez közel - általában a palmáris oldalon - átfúrtak. Érdekes módon azonban csak az egyik oldalon, így semmilyen zsineget nem lehetett átfűzni rajtuk. Ezek a furatok a csontok felfűzésére vagy felfüggesztésre nem alkalmasak. Az egyetlen jobban kidolgozott tárgy egy agancseszköz darabja. A felületein simára csiszolt, az agancsvég felé eső részen egykor átfúrt, de mára már töredékes tárgy a 218. objektumból (II—III. századi ház) került elő. Alapanyagáról a nagyfokú megmunkáltság miatt csak annyi állapítható meg, hogy szarvasféléktől származik, valószínűleg őztől. Említést érdemel az egyetlen patológiás elváltozást mutató csontleletet, egy ló 1. ujjperce, amely összenőtt a másodikkal. Ez az állat gyors mozgását (vágta, ügetés) teljesen lehetetlenné tette, de lassú járását is nagymértékben megnehezíthette. A tevecsontleletek A 16. és 17-21. számú objektumokból összesen három tevecsont került napvilágra. 2 1 A 16. objektumból amely egy II—III. századi gödör - egy teve jobb lapockájának töredéke, a 17-21. objektumok - melyek ugyancsak II-III. századinak meghatározott gödrök - egy teve jobb lapockájának töredéke és egy nyolcadik töredezett hátcsigolya került elő. A 17-21. objektumokból származó tevecsontokon, valamint az objektum más csontjainak felületén is megfigyelhető egy barnásfekete színű vékony réteg. A sötét részek egyenetlen eloszlása, a foltok éles körvonalai és a csontok szerkezetének változatlansága miatt ezek nem lehetnek égésnyomok. Valamilyen szerves anyag, vagy a lelőhely talajában található fémek kiválása okozhatta ezt az elszíneződést. 22 Mindhárom darabon, valamint az objektumok összes többi csontanyagán megfigyelhetőek. A teveleletek a római provinciák területén mára viszonylag gyakoriak, de a Barbaricumban alig jelennek meg. A Dunavecsén előkerült csontok faj szerinti (dromedár vagy kétpúpú teve) meghatározása sikerrel járt. A bécsi Állatorvosi Egyetem csontgyűjteményében lévő 21 A 17-21. objektum jelölés a 17. és 21. objektumok az ásatás folyamán összekevert anyagát foglalja magába. Lásd még a 2. lábjegyzetet! 22 Vörös Istvánnak tartozunk köszönettel, hogy erre felhívta a figyelmünket! egy- és kétpúpú tevék lapockáival történő összehasonlítás23 egyértelművé tette, hogy mindkét lapocka esetén kétpúpú tevékről beszélhetünk. A két faj egyedeire jellemző méretadatok is alátámasztják az összehasonlítás eredményét. 2 4 A mollusca fauna értékelése A Dunavecse-Ugordáció I. lelőhely leletanyagában öszszesen 105 darab kagylóhéj és 15 darab csigaház volt, melyből 69 egyed kagyló és 15 egyed csiga azonosítható 2 5. A leírt darabok kevésbé jó megtartásúak, kis egyedszám és töredékesség jellemző rájuk. A mollusca maradványokról a következőket mondhatjuk el. A korábban feltárt lelőhelyeken előkerült kagylóhéjak paleozoológiai szempontú feldolgozása során levonható következtetések szerint, a magyarországi régészeti lelőhelyeken gyűjtött teknőmaradványok nagy többségét a három Unió faj ( Unió crassus Retzius, 1788; Unió tumidus Retzius, 1788; Unió pictorum Linnaeus, 1758) teszi ki. 2 6 A Dunavecse-Ugordáció I. lelőhelyen előkerült darabok feltehetőleg ugyanezektől az édesvízi, folyami és tavi kagylóktól származnak. Emberi hatásra, szelektív gyűjtéssel kerülhettek a hajdan volt településekre. A korábbi tapasztalatok alapján a gyűjtés szezonális lehetett, tavasszal, kisebb mértékben nyáron, esetleg ősszel történhetett. Talán a települések lakóinak élelmezésében játszhattak szerepet. 27 A II-III. századi település objektumaiból 29 kagyló és 9 csiga, a IV-V. századi objektumokból 31 kagyló és 5 csiga jelenléte határozható meg biztosan. A kis egyedszámból következtetve Dunavecsén feltárt szarmata település élelmezésében semmi esetre sem játszottak jelentős szerepet. A megvizsgált kagylóanyagon látható törés- és sérülésnyomok egy része (friss törések) valószínűleg a feltárás során bekövetkezett fizikai hatások során, más részük a teknők feltörésekor keletkezhetett, illetve a korabeli leletanyaggal egyidős, a hulladékanyagba kerülés folyamán, vagy után történt. Fehérjeforrásként való felhasználásukra utalhat, hogy 23 Nagyon köszönjük Dr. Gerhard Forstenpointnernek, hogy betekintést nyerhettünk a bécsi Állatorvosi Egyetem csontgyűjteményébe! 24 A tevecsontok archeozoológiai feldolgozására és történeti hátterének értékelésére a leletek jelentősége miatt önálló tanulmányban kívánunk kitérni. 25 Ebből 9 kagyló kora bronzkori, 1 csiga pedig bronzkori objektumból került elő. 26 SÜMEGI 1994,132-133 27 SÜMEGI 1994,135.36. ábra 149
