Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)
Lukács József: Szarmata falu Dunavecse-Ugordáció-dűlőben (Előzetes jelentés)
LUKÁCS JÓZSEF: SZARMATA FALU DUNAVECSE - UG 0RDÁCI0 - DÜLŐBEN lőhelyen, 4' Kompolt - Kistéri-tanyán, 4 8 Nyáregyházán, 49 Gyomán, 5 0 Nagyúton. 5 1 Ezek közül valamennyi köthető víznyerő ipari tevékenységhez. Az ismert barbaricumi, császárkori kutakat Vaday Andrea gyűjtötte öszsze. 5 2 Ugyancsak ő felállított egy tipológiai rendszert a kutakra Kompolt - Kistér kapcsán. 5 3 Ezek közül az Ugordácio-dűlőben a II. (lefelé szűkülő kútaknájú) és III. (fent szélesebb, padkás, ez alatt keskenyebb, meredek kútakna) típus található meg. A kutak kialakítására néprajzi analógiákból tudjuk, hogy a nagy munkaigény és a precizitás a jellemző. 54 Egy kút kiásása közel egy hétig is tarthatott, 3-4 ember munkája kellett hozzá, ezért általában ősszel került sor rá. A vízszintig ásóval ástak le, majd ez alatt kapával mélyítették tovább a gödröt. Amikor a vízér már kiszélesedett, elkészítették a rovást - amely az 55-ös kút vízszintes faszerkezetének felel meg - majd erre építették fel a függőleges kútbélést. 5 5 A rovást és a bélést keményfából - bükkből vagy tölgyből - hasították, de 47 VADAY 1999a, 197-198. 48 VADAY 1999, 105. 49 DINNYÉS 1997,367. 50 VADAY 1996, 74-76. 51 VÁRADI 2000,126. 52 VADAY 2003, 35. 53 VADAY 1999,94. 54 A néprajzi irodalom vizsgálata során törekedtem a legrégebbi források felkutatására. A régi kútásási módszerek változatlansága lemérhető azon, ahogyan a szarmata telepen feltárt kutak kialakítása szinte mindenben megegyezett a néprajzosok által leírtakkal. 55 KISS é.n. 166-167. volt példa a vessző vagy a nád használatának is. Ezek felépítése közben visszadöngölték a földet a „bélés" mellé, így kapva meg magát a kútformát. 5 Időrend A szuperpozíciók (lásd előbb!), valamint az ásatás során nyert benyomásaink arra utalnak, hogy több megtelepedéssel kell számolnunk. Az első egy 2-3. század közötti időre keltezhető megtelepülés (12. kép 1.). Ezt a telepet valamilyen oknál fogva felhagyták. Legvalószínűbb okként a telep mozgása jöhet szóba (12. kép 2-8.; 13. kép 1-3., és 5.; 14. kép 1-5.). Egy másik megtelepedést a 3. század végére, de inkább a 4. századra keltezhetünk. Ez a telep tűzvész martaléka lett (13. kép 4., és 6.; 14. kép 6.; 15. kép 1-2.). A folytonosság azonban nem szakadt meg, a területet rendezték és visszaköltöztek. Erre a planírozásra utal az agyagkitermelők felett tapasztalt paticsos, kerámiában gazdag réteg is. A telep élete tovább tart, a legkésőbbi formák már a népvándorlás korra keltezhetőek 5 7 (15. kép 3-4; 16. kép 1-5.). A leletanyag későbbi részletes elemzésével tovább finomítható a kronológia. 56 ECSEDY 1912, 188. 57 A leletanyag egy részének utólagos - illetve a fémanyag folyamatban lévő - restaurálásra küldése miatt csak „reprezentatív minta" bemutatására van mód jelen dolgozatban. A teljes kerámiaanyag és az objektumok elemzése ezért egy későbbi - feldolgozás utáni - publikációban fog megjelenni. Irodalom BALOGH 2001 Balogh Csilla: Késő szarmata telep feltárása Dusnokon. A szarmata kori füstölőkről. Irt: „Együtt a Kárpát-medencében" A népvándorláskor fiatal kutatóinak VII összejövetele. Pécs 2001,27-43. ECSEDY 1912 Dr. Ecsedy István: A debreczeni népi építkezés. NÉrt 13 (1912) 157-195. DINNYÉS 1997 Dinnyés István: A Nyáregyháza 6. és 16. lelőhely szarmata házai. In: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia 1. PMMF 4. (Szerk.: Korkes Zs.) Szentendre 1997,367-373. DOBOSSY 1969 Dobossy István: Az aszalás, mint konzerválási mód a zempléni hegységfalvaiban. Das Dörren des Konservierungs metode in der Dorfen das Zempliner Gebí'rges.Ethnographia 80 (1969) 514-536. FRISNYÁK 1977 Frisnyák Sándor Dr.: Magyarország földrajza. Budapest 1977. GALLINA 2000 Gallina Zsolt: Tüzelőberendezések egy szarmata településen (Kecskemét-Belsőnyír, M5 autópálya 52/E lelőhely). In: Hadak útján, (Szerk. Bende Lívia, Lőrinczy Gábor, Szalontai Csaba), Szeged 2000,35-59. GÁBORJÁN 1962 Gáborján Alice: A magyar módra való bőrkészítés problematikája - Fragen der Lederzurichtung auf ungarische Art. NÉrt 44 (1962) 97-141. 125
