Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)
Rosta Szabolcs - Lichtenstein László: Egy szarmata telep a 2-3. század fordulóján
ROSTA SZABOLCS - LICHTENSTEIN LÁSZLÓ: EGY SZARMATA TELEP A 2-3. SZÁZAD FORDULÓJÁN mindenképpen igaz ez a megállapítás, mégha a földbe mélyített épületek első időszakukban házak is lettek volna. Ezek alapján földfelszíni épületek meglétét valószínűsítjük, melyek nyomait a talajművelés és a humusztalanítás teljesen eltüntette. Elhelyezkedésüket a II. felületen észlelt telkeken belüli nagyobb üres felületek adhatnák meg. - Lelőhelyünkön kétségtelenül bizonyítható, hogy a szarmata telepeken a telepstrukturális egységek egymástól teljes mértékben elkülönülnek. 4 2 Ezek alapján a települést övező árokhoz csatlakozva azonosíthatjuk a település szélén, a nagy állatok tartására szolgáló részeket, melyeket karámok jeleznek. A Kiskunhalason többsoron összeomlott, nagyméretű kutak szintén a telep szélén helyezkednek el. A település központi részét alkotja a lakó/gazdasági övezet, melyben önálló telkek különíthetők el. A telkeken belül kisebb állatok tartására szolgáló kisméretű karámok, földbe mélyített melléképületek állnak, gyaníthatóan földfelszíni lakóépületekkel is számolhatunk. A telep K-i részének feltárása híján kérdés marad, hogy ez a lakó/gazdasági övezet együtt alkotja-e a település központi részét a tárolóvermek jelezte területtel, vagy esetleg körbeöleli, mely esetben a település abszolút magját a tárolóvermek jelentik. - A nagyrészt a III. felületen lévő, tároló gödrök jellemezte rész mutatja a legmarkánsabban elváló települési egységet. A gödrök egymástól elkülönülő csoportokat alkotnak, melyek részben egyidejűleg funkcionálnak, 42 Ezt korábban több helyen is megfigyelték. (KULCSÁR 1984, 22; CSEH 1982, 19-20.; WICKER 1995, 199-206.) de a gödörcsoporton belül is bizonyos egyszerre több veremnek a fennállása. Az egyes gödörcsoportokon belül jól elkülöníthető, különböző típusba tartozó vermek állnak egy időben, mely a különféle vermek más-más használatát valószínűsíti, nem gödörtípusok közötti kronológiai különbséget jelez. - A kb. Kr.u. 180-220/230 között fennálló kiskunhalasi szarmata telep leletanyagában erőteljes „dák motívumok" figyelhetők meg. A kelta hatás a korábbi alapnépességhez, részben pedig Pannónia provinciális hatásához kötődik. A később a szarmata leletanyagban elsősorban alkalmazott korongolt, kaviccsal soványított házikerámia készítési technika ekkor még nyomaiban sem lelhető fel, a hasonló darabok kivétel nélkül a római importhoz sorolandók. - A leletanyag szóródásának nagyfokú egyenetlensége elsősorban nem kronológiai tényezővel magyarázható, hanem a különböző településszerkezeti egységek eltérő használatából ered. A kiskunhalasi szarmata telepnek viszonylag nagy felületen történt szerteágazó vizsgálata, ennek eredményeképpen a telepstrukturális egységek teljes elkülönülése és sokrétűsége, az előkerült barbár és római leletanyag homogén volta alapján kijelentjük, hogy nem egy nagyobb szarmata település kb. Kr.u. 180-220/230 között fennálló részletét, hanem egy kb. Kr.u. 180-220/230 között fennálló szarmata telep nagyobb részét tártuk fel. Ezek alapján a Kiskunhalason előkerült szarmata telep leletanyagával, szerkezetével a II— III. század fordulójára jellemző kisebb szarmata település prototípusaként említhető. 99
