MLE 2007. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2008)

II. FORRÁSKÖZLŐ SZEKCIÓ

BATALKA KRISZTINA (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára) AZ EGYETEMI VEZETŐTESTÜLETI JEGYZŐKÖNYV, MINT A BME LEVÉLTÁRÁNAK EGYIK LEGFONTOSABB FORRÁSTÍPUSA: FORRÁSÉRTÉK, FELDOLGOZÁS, KUTATHATÓVÁ TÉTEL, KIADÁS Rövid intézménytörténeti áttekintés 1782-ben jött létre a Műegyetem első jogelőd intézménye, a pesti tudományegyetemen belül működő Institutum Geometricum (Mérnöki Intézet), amelynek iratai a Magyar Országos Levéltárban 1956-ban sajnos megsemmisültek. 1846-ban alakult meg a két évvel korábban uralkodói rendelettel életre hívott József Ipartanoda. Mindkét intézmény 1850-ig működött, ekkor - összevonva - Joseph Industrieschule néven működtek tovább. Ferenc József 1856-ban felsőfokú tanintézetté emelte Joseph Polytechnicum néven, 1860-tól pedig - a magyar (tanítási) nyelv visszaállításával - az intézmény a Királyi József Műegyetem elnevezést használta. Ennek az időszaknak két nyelven készültek a vezetőtestületi jegyzőkönyvei, maga a vezetőtestület pedig a kinevezett igazgató, illetve a tanártestület volt. Báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter törvényjavaslatára 1871-ben létrejött a világon első olyan műszaki felsőoktatási intézmény, amely az egyetem nevet viselte, ez immár választott rektorral az élén működött. 1934-ben ismét jelentős szervezeti változás következett be: a X. törvénycikk létrehozta a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, amely 4 intézményt egyesítve folytatott nemcsak klasszikus mérnöki, de állatorvosi vagy erdőmérnöki oktatást is. A II. világháborút követően fokozatosan veszítette el karait az új felsőoktatási politika értelmében, majd az Elnöki Tanács 1949. évi 15. számú törvényerejű rendelete újraszabályozta az intézmény szervezetét: megalakult a Budapesti Műszaki Egyetem. Az 1950-es