MLE 2007. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2008)

V. EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK SZEKCIÓJA

Ezzel kapcsolatban kezdetben felmerült, hogy különbséget kell-e tenni az ún. oldallagosan ellátott (tehát lényegében üresen álló) és a lakott anyaegyház között. Azonban már első tapasztalataink megerősítették, hogy nem ez befolyásolja elsősorban az irat- és könyvanyag pusztulását, hanem papjaink személyisége, érdeklődése, valamint plébánia-felújítási kedve. Adatainkat rendszeresen frissítjük az áthelyezések hivatalos bejelentésével egy időben (általában június közepén), ami nemcsak naprakészséget eredményez, hanem így még a tervezett „célpontok" áthelyezésének bekövetkezte (augusztus 1.) előtt meg tudunk szervezni egy gyors kiszállást, ahogy arra már volt is példa. Az utód plébános sok esetben elődjénél kevésbé segítőkész, ami munkánkat akár évtizedekre is ellehetedenítheti az adott egyházközségben. Egyes papjaink szerint (sőt már ilyen gondolkodású civillel is találkoztunk) ugyanis az anyakönyv nem azért született, hogy bárki belenézhessen. A jelek szerint tehát egyes egyházközségek esetében abba is bele kell törődnünk, hogy jelenleg nem tehetünk semmit, csak az adott plébános áthelyezése után. Selejtezni, vagy nem selejtezni? A szerencsésen beérkező iratanyag lehetőség szerint azonnal rendezésen esik át. A kötetes anyagot minden esetben darabszinten, a szálas iratokat pedig alapszinten rendezzük, természetesen eredeti rendezettségének függvényében ettől a középszint irányába eltérünk. Az iratok beszállítása és selejtezése azonban több jogi kérdést is felvet. Gyakorta szembesülünk a kérdéssel, hogy a plébánia nem hajlandó lemondani tulajdonjogáról. Megnyugtatásukra szolgál, hogy erre nincs is szükség, hiszen irattárukat örökletétként szállítjuk be. Ez azonban további kérdést vet fel. Mit kezdünk a selejtezendő letéti anyaggal? Hiszen jogilag nem megengedett letéti anyagot kidobni, ugyanakkor a plébániai irattárakat igencsak szükséges megválogatni, hiszen például a bérmacédulákat, anyakönyvi értesítőket, a számadások mellékleteként eltett nyugtákat vagy a püspöki levéltárban