MLE 2007. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2008)

V. EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK SZEKCIÓJA

Helytartótanács részletesen összeírta a vármegyék területén található egyházakat. Ezek a leírások a Helytartótanács és az egyes megyék levéltárában is fennmaradtak. Az állami hivatalnokok katolikus egyházi emberek segítségével látogatták végig a protestáns és katolikus egyházközségeket, és katolikus főesperesi kerületenként haladva készítették el azok részletes bemutatását. Ezek a leírások nagyon hasonlítanak a főesperesi egyházlátogatási jegyzőkönyvekhez, szerepel bennük a plébános vagy lelkész jövedelmének összeírása, a templom és a lelkész házának bemutatása, a tanító neve és jövedelmeinek leírása. A forrás főként a protestáns egyházak kutatásánál használható, hiszen olyan adatokat őrzött meg számunkra, amely egyházi vizitációs jegyzőkönyvekben nem maradt fenn. A 18. században ugyanis a protestáns egyházlátogatás tilos volt, így ha el is végezték azt, írásos jegyzőkönyvei csak a legritkább esetben maradtak fenn. A katolikus egyházlátogatás megtörtént, jegyzőkönyvei is fennmaradtak, de a protestánsok érthető idegenkedése és gyanakvása miatt, vagy nem sikerült a katolikus egyházlátogatónak bejutni azok templomába, vagy nem a megfelelő adatokat diktálták be például a lelkész jövedelmeinek leírásakor. A mai Komárom-Esztergom megye területén található Szomor község az 1750-es évekig református lakosságú község volt. A 18. század első évtizedeiből nincs a faluról katolikus egyházlátogatás (valószínűleg az egyházlátogatók nem tudták vagy akarták leírni a körülbelül háromszáz lakosú kis községet), a református egyházlátogatás 1736-ban készült,

67 a Helytartótanács utasítására végzett vizsgálatot 1733-ban végezték el.

68 A két fennmaradt forrás közül az 1733. évi helytartótanácsi leírás terjedelmét és tartalmát tekintve is sokkal bővebb, hiszen az 1736. évi református egyházlátogatásban nem került sor a templom és a lelkészlak leírására, valamint az iskola és a tanító helyzetéről sem adott részletes felvilágosítást. Az uralkodó utasítására nemcsak az első Carolina Resolutio kiadása után, hanem előtte is végeztek vizsgálatokat, amelyek azonban kizárólag a protestáns egyházak felmérésére terjedtek ki. Ezek a 67 Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára, Pápa, O 1052, 68 Nyitrai Területi Levéltár, Nyitraivánka, Komárom megyei közgyűlési iratok, 3-135.