MLE 2007. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2008)
V. EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK SZEKCIÓJA
A forrásról — az anyakönyvek és a bennük rejlő kutatási lehetőségek Magyarországon 1895-ig nem volt állami anyakönyvezés, a kutatható történeti anyakönyvi állományt így döntő részben egyházi levéltárakban őrzik. A KFL gazdag anyakönyvi állománnyal rendelkezik az egyházmegye területére vonatkozóan, s ez a jövő kutatásai szempontjából igen fontos forrásanyag számos kiaknázási lehetőséget rejt magában. Annak ellenére, hogy az anyakönyvek az egyházi levéltárak jellegzetes forrásai, a központi egyházmegyei- és egyházkerületi levéltárak „ellátottsága" ezen a téren igen változatos. Az eredeti anyakönyvek ui. hazánkban alapvetően az egyházközségeknél, keletkezési helyükön maradtak, központi egyházi levéltárakba csak begyűjtés útján, ill. a másodpéldányok beküldésével kerültek, esetieg mikrofilmen vásárolhatta meg egy-egy levéltár az egyházmegye területére vonatkozó, MOL-ban meglévő anyakönyvi filmek másolatát. Az anyakönyvek kutatottsága-elérhetősége tehát ennek megfelelően az egyházi levéltárakban igen változatos. Kalocsán az anyakönyvi kutatások lehetőségei igen jónak mondhatók. A plébániákról beszállított eredeti anyakönyvek száma ugyan egyelőre még nem jelentős, de a történeti egyházmegye plébániáin készített másodpéldányok 1826-tól kezdődően szinte hiánytalanul megvannak, és rendelkezésünkre állnak az egyházmegye plébániáinak anyakönyveiről készült mikro film-felvételek másolatai is. Az 1895 előtti időszakot tekintve összesen kb. 110 településről vannak anyakönyvi adataink, melyek közül 70 bácskai (Trianon után határon kívülre került terület), és 40 magyarországi helység. Előbbiek anyakönyvi adatai 1826-tól (a másodpéldányok készítésének kezdetétől), utóbbiaké a kezdetektől kutathatóak. Földrajzilag a DunaTisza közére, annak Solt-Szeged vonalától délre eső részére kell gondolnunk a történeti kalocsai érsekség területe esetében. Az egyházmegye településeinek általában a 18. század elejétőlközepétől, ill. Bácska esetében 1826-tól kezdve maradtak ránk egyházi anyakönyvei. A keresztelések, házasságkötések, temetések és bérmálások dokumentációi (vagyis az egyes anyakönyvi bejegyzések) remek forrást nyújtanak a lakosság családtörténeti kutatásaihoz, de emellett értékes adatokat tartalmaznak a társadalom- és