MLE 2007. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2008)

IV. GAZDASÁGI VEZETŐK SZEKCIÓJA

azzal, hogy tartós költségvetési egyensúly csak a kiadási oldal strukturális átalakításával érhető el, de a gyors egyensúlyjavítás érdekében az időszak elején szükség volt az, adó- és járulékterhek emelésére is. A kiadások GDP-hez viszonyított arányának csökkenését - a költségvetési fegyelem megszilárdítása mellett - több intézkedés szolgálja. Csökken a közszférában foglalkoztatottak létszáma, és a kifizethető bértömeg két évig a létszámcsökkenés hatásával korrigált 2006. évi szinten marad. Ugyanakkor az adó- és járulékváltozások következtében 2007-ben több mint 1,5 százalékponttal növekszik az adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított aránya, de még így sem éri el az 1990-es évek végét jellemző, 39 %-ot meghaladó mértéket. 2008-tól az adó/GDP arány már fokozatosan mérséklődni fog. A változások az adórendszer valamennyi fontosabb elemét érintik, de jelentős részben az adó- és járulékalapok szélesítésén és az adóelkerülés lehetőségeinek szűkítésén keresztül növelik az államháztartás bevételeit. Az egyensúly fenntarthatóságát megalapozó reformok Az államháztartási hiány tartós csökkentése, illetve az egyensúlyi növekedést alátámasztó szint megőrzése érdekében a Kormány érdemi strukturális változásokat kezdeményezett az egészségügyben, valamint a nyugdíj- és oktatási rendszerben. Ezek a változások nemcsak az államháztartási hiánycélok elérését segítik a működési paraméterek módosításával, hanem az állam és a közszolgáltatások igénybe vevői közötti viszonyok megváltoztatásával, a közösségi és egyéni felelősség újragondolásával, a közfeladatok -megfelelő állami kontroll melletti -hatékonyabb ellátásának ösztönzésével, valamint a közterhek befizetése iránti felelősség megerősítésével nem csupán gazdaság-, hanem társadalompolitikai fordulatot is hoznak: Az egészségügyi reform alapja a biztosítási elv erőteljesebb érvényesítése, amely az eddig látszólag korlátlan közfelelösség és közfinanszírozás helyett egyértelművé teszi az egyén felelősségét. Emellett szükséges az egészségügyi szolgáltatások iránti, az egészségi állapot alapján nem indokolt kereslet korlátozása és az egészségügyi ellátórendszer működési hatékonyságának növelése is.