MLE 2007. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2008)

IV. GAZDASÁGI VEZETŐK SZEKCIÓJA

A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a középtávú költségvetési keretprogram első éles alkalmazása a 2008. évi költségvetési törvény tervezésénél lesz. A költségvetési törvényjavaslat fejezeti kötetei tartalmazzák a tárcák által részletezett három éves kitekintés tervadatait. A fejezeti három éves keretszámokat a 2008. évi költségvetési törvény elfogadása után, a kormány 2009 februárjában fogadja el. A középtávú gazdaságpolitika legfontosabb céljai: az erőteljes egyensúlyjavítás; ezzel párhuzamosan a tartós egyensúlyőrzést szolgáló átfogó reformok elindítása és megvalósítása az államháztartásban; a számottevően bővülő uniós források felhasználására támaszkodó erőteljes fejlesztések megvalósítása. A dokumentum szerint 2006-2008 még alapvetően a kiigazítás időszakához tartozik. Az államháztartás megbomlott egyensúlyának helyreállítására hozott kiigazító lépések pozitív eredményei már látszanak. A Kormány legfontosabb célja, hogy a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyors ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához. Ehhez olyan növekedés-és fejlesztésorientált gazdaságpolitikára van szükség, amely tartós államháztartási és külső egyensúlyon alapul. A belső és külső egyensúly helyreállítása azért elengedheteden, mert kedvező reálgazdasági folyamatok mellett magas államháztartási és folyó fizetési mérleghiány, valamint adósságállomány alakult ki; a magyar népesség várható elöregedése megnöveli az államháztartás jövőbeli kiadásait, amit egyre kisebb számú adó- és járulékfizetőnek kellene fedeznie. Ezért olyan változtatásokat kell már rövid és középtávon végrehajtani, amelyekkel évtizedek múlva is finanszírozhatóak lesznek a nyugdíj- egészségügyi és ápolási kiadások. Mindezekből következik az elkövetkező időszakra vonatkozó gazdasági stratégia két meghatározó vonása: Az államháztartás minél gyorsabb konszolidálásához szükséges rövid távon ható fiskális lépések mellett, azokkal párhuzamosan a Kormány az állami működés egészét érintő, átfogó reformokkal kívánja megteremteni a valóban tartós egyensúly feltételeit, a tervezett intézkedések nemcsak a szabályozás változását jelentik, hanem a gazdasági és társadalmi szereplők gondolkodásmódjában is