MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

I. EGYESÜLET TÖRTÉNETI SZEKCIÓ - BÖŐR LÁSZLÓ: A magyar levéltáros egyesületek tisztségviselői 1912-2006

tárban előbb Berényi Ildikó, majd 1982-től Réti Oszkó Magdolna, a Pest Megyei Levéltárban 1982-től Rády Zoltánné. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének levéltári szekciója az 1986. május 22-én, Noszvajon rendezett tanácskozásán az egyesületi munka tovább fejlesztése érdekében az önálló levéltáros egyesület létrehozása mellett foglalt állást.

7 IV. Az alapszabálya szerint csak a levéltárosok és irattárosok szakmai érdekképviseletét és összefogását biztosítani kívánó, önálló Magyar Levéltárosok Egyesülete 1986. december 13-án, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának aulájában tartotta alakuló ülését. A jelenlévők mindenekelőtt elfogadták az egyesület alapszabályát, amely meghatározta a vezető testületeket és azok feladatait. A 6. § az elnökségről szólt: ,^4z egyesület elnöksége a közgyűlés által négy évre választott szerv, amely gondoskodik az alapszabályban, valamint a közgyűlés határozataiban foglaltak végrehajtásáról...,"

8 A 7. § az ügyvezető elnökség tagjaiként az elnököt, két alelnököt és a titkárt nevezte meg, kimondva ugyanakkor, hogy ők nem lehetnek ugyanazon intézmény dolgozói, és egymás után legfeljebb két ciklusra választhatók meg. Az elnökség — az ügyvezető elnökség tisztségviselőivel együtt — 13 tagból állt. Az alapszabály — természetesen — titkos választást írt elő. A tisztségviselők jelölésére — az egyesületi törvény előírásainak megfelelően — az előkészítő bizottság — az egyesület megalakulása után, pedig a mindenkori választmány - jelölőbizottságot bízott meg. A jelölőbizottság 7-9 tagú testület, melynek tagjait úgy válogatták össze, hogy egy-egy tagja képviselje az ország egyes régióit, a Magyar Országos Levéltárat, valamint a szak — és a magánlevéltárakat. Húsz év távlatából — és összesen öt választás előkészítése után - elmondhatom, hogy a jelölőbizottság tagjai megbízatásukat lelkiismeretesen látták el, igyekeztek a tagokkal beszélni, véleményüket megismerni, és a tisztségre valóban alkalmas kollégákat jelölni. Véleményem szerint a lelkiismeretes előkészítést bizonyítja, hogy bár a közgyűléseken minden esetben volt lehetőség a jelölőbizottság javaslatát kiegészítőén újabb tagok jelölésére, a választások eredménye azonban azt mutatja, hogy a titkos szavazás során — alkalmanként egy-két kivételtől eltekintve — a jelölőbizottság által javasolt személyek kerültek megválasztásra. A kevés számú kivétel közül hadd említsek egy, az akkori korra és társadalomra — szerintem — jellemző esetet. Mindjárt a legelső választáson — 1986. december 13-án — történt, hogy az akkor éppen elnökségnek nevezett vezető testületbe a jelölőbizottság