MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

I. EGYESÜLET TÖRTÉNETI SZEKCIÓ - ERDMANN GYULA (Békés Megyei Levéltár): A Magyar Levéltárosok Egyesülete a rendszerváltás után

ERDMANN GYULA (BÉKÉS MEGYEI LEVÉLTÁR) A MAGYAR LEVÉLTÁROSOK EGYESÜLETE A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN A magyar levéltáros család tagjai, akik egy kis létszámú, de igen képzett, egymást jól ismerő, összetartó szakmai testületet alkottak és alkotnak jórészt ma is, hamar ráébredtek az összehangolt érdekérvényesítés és a szervezett információcsere szükségességére, az egyesülés fontosságára. 1936-ban jött létre a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 10 közgyűlés után, 1950-ben ezt az egyesületet is elérte a sok-sok egyesület, társulat sorsa: a kommunista diktatúra 1950-ben feloszlatta. Ez a diktatúra, ahogy nem viselte el az önálló egzisztenciákat, az önálló, autonóm iparosokat, kereskedőket, a földhöz szeretettel kötődő, ahhoz értő gazdákat, úgy volt elviselheteüen számára a civil szerveződések világa. Ahogy enyhült a diktatúra (mivel maga alá gyűrte az embereket s önállótlanná, belenyugvóvá tette őket) s a szellemi világban a korábbiakhoz képest több minden kerülhetett a „tűrt" kategóriába, úgy ébredezett a levéltáros testületi szellem, az egyesülési szándék. Ennek eredményeként 1981-ben a Magyar Könyvtárosok Egyesületén belül megalakult a Levéltári Szekció, mely megizmosodván, levált a háború előttihez képest létszámban erősen megnövekedett könyvtárosok egyesületéről. 1986. december 13-án megalakult a Magyar Levéltárosok Egyesülete (MLE), s csakhamar 500 tagot mondhatott magáénak. Az Egyesület elnöke Varga János, a két alelnök Kovács Béla és Erdmann Gyula lett, a titkár pedig Benczéné Nagy Eszter. Vezetőségi tagok: Bariska István, Böőr László, Beke Margit, Dóka Klára, Hörcsik Richárd, Jeney Andrásné, Sándor László, Szemkeő Csaba és Szögi László. 1987 végén a taglétszám 550-re nőtt, ebből az ún. tudományos munkatársak 65,5%-ot, a kezelők, technikai és adminisztratív kollégák 34,5%-ot tettek ki. 13 levéltár vállalt „intézményi tagságot", amit az alapszabály lehetővé tett, megfelelő tagdíj ellenében. A 13 levéltár már évente 100 ezer Ft-ot fizetett be, ami megfelel kb. egymillió mai forintnak, tehát nem kis segítséget jelentett a működéshez.