MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

I. EGYESÜLET TÖRTÉNETI SZEKCIÓ - DÓKA KLÁRA (MOL): A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekciója

lebonyolítását, az alapszabály összeállítását, az alakuló ülés megszervezését jelentette. Több hónapos, aprólékos szervező munka kezdődött, amit azonban nem kísért nagyobb publicitás. Levéltári területen a vita a Buzási cikkben felvetett kérdésről, a levéltári identitásról, a történész vagy levéltáros problémáról folyt Ebbe főként a megyei levéltárosok kapcsolódtak bele, és ők kaptak hangot a noszvaji, majd az azt követő, hasonló témájú rendezvényeken is. 1986. december 13-án, az Eötvös Loránd Tudományegyetem dísztermében ünnepélyes keretek között került sor a Levéltáros Egyesület alakuló ülésére, melynek levezető elnöke Verő Gábor, az Új Magyar Központi Levéltár főigazgatója volt. Az alakuló ülés elfogadta az alapszabályokat és az egyesület programtervezetét, valamint megválasztotta a vezetőséget. Az egyesület elnöke Varga János, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója lett, az alelnöki tisztet Erdmann Gyula és Kovács Béla, a titkárit Benczéné Nagy Eszter töltötte be. A felsoroltakon kívül az elnökségbe még kilenc tag került, akik közül három a megyei, négy a szaklevéltárakat, kettő pedig a két országos levéltárat képviselte. A tagság létszáma az alakuló ülés idején 540 fő volt. Míg a szekció tagsága zömében a levéltárak tudományos munkatársaiból került ki, az egyesület nyitott volt a kezelők, technikai munkatársak, nyugdíjasok, gazdasági területen dolgozók irányában is. Megszűnt az a jogi bizonytalanság, amit a könyvtáros egyesülettől, mint anyaszervezettől való függés jelentett. Az egyesület, mint önálló jogi személy saját gazdálkodást folytatott, a későbbiekben részt vehetett különféle pályázatokon, és ami a legfontosabb, a levéltárosok saját érdekvédelmi szerve jött létre, amely a különböző területeken a szakma céljainak megfelelően hallathatta szavát. Célja volt, hogy lehetőséget teremtsen a közös megbeszélésekre, a másutt is kamatoztatható tapasztalatok kicserélésére, közkinccsé tételére, biztos bázisra találjon a levéltáros társadalomban, és fogadtassa el magát tárgyalópartnerként a döntéshozókkal. Az egyesület működésének első évében sok feladatot jelentett a gördülékeny működés, az adminisztráció és a gazdasági ügyintézés megszervezése. Az elnökség évente négy alkalommal tartott ülést, de indokolt esetben rendkívüli ülésekre is lehetőség volt. Évente 2-3 rendezvényre került sor. Az első években ezek témái a következők voltak: — iratkezelési problémák, irattári munka — hely történetírás, közművelődés — forráskiadás. Ezeken túlmenően tovább folyt a vita a levéltári hivatásról, pályaképről. Bár a Levéltári Szemlében megjelent és az 1986. évi májusi noszvaji fórumon