MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

I. EGYESÜLET TÖRTÉNETI SZEKCIÓ - DÓKA KLÁRA (MOL): A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekciója

szülőföld szeretet tekintetében ezeket a kiadványokat szorgalmazzuk, és próbáljuk megjelentetni." Fontosnak ítélte a megyei krónikákat, községi adattárakat, műemléki topográfiákat a helyismereti tájékozódás szempontjából. Véleménye szerint az ilyen ismeretek növelik a szülőföldhöz való ragaszkodást is, amire az elnéptelenedő falvakban nagy szükség van. Kérte, hogy a levéltárosok segítsenek e területek megmentésében: ,^4 múltból derítsék fel, hogy a török után elhagyott, elnéptelenedett területeket, hogy foglalták el újra, hogyan népesítették be. Kiket vittek akkor telepeseknek, hogyan lehetne hasonló kedvezménnyel ezt a telepítési kísérletet végrehajtani, és az elhagyott falvak helyén új 'kert-Magyarország '-ot teremteni.' A szakmai rendezvények bemutatását a Könyvtáros Egyesület 1985. évi gödöllői vándorgyűlésével zárjuk, ahol a Levéltári Szekció a számítástechnika levéltári alkalmazását tűzte napirendre. A tanácskozáson részt vett Leopold Auer, a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv munkatársa, aki beszámolt az új technikának Ausztriában 10 éve tartó térhódításáról. Magyarországon ekkor még csak három megyei levéltárban volt Commodore 64 típusú, kis teljesítményű számítógép, de például az Országos Levéltárban az adatbázisok (oklevélkataszter) kiépítését, az UNESCO által rendelkezésre bocsátott program adaptálásával, külső céggel végeztették el. Maga az előadó, Buzási János is úgy ítélte meg, hogy „a nagyobb adatvolumenű nyilvántartások feldolgozása, országos rendszerek kiépítése olyan számítógépeket igényel, amelyek nemcsak drágák, de folyamatos üzemeltetésüket nem is lehet a levéltárakban biztosítani. Az látszik tehát gazdaságosnak, ha a levéltárak e rendszerek kiépítését idegen gépen, bérmunkában végzik el. A levéltárakban készülő számítógépes feldolgozások elsősorban a kutatás céljait szolgálják, anyag nyilvántartási szerepük csak melléktermék."

m] A technikai fejlődés, mint ismeretes, új perspektívákat nyitott. Ami 1985-ben még „melléktermék" volt, az tíz év múlva, az 1995. évi levéltári törvény szerint már kötelező előírás. Az egyéb rendezvények közül elsőként az érdekv^édelmi témájúakat kell említeni, amelyek jórészt elvesztették aktualitásukat. A szekció vezetősége megalakulását követően már 1981. júniusában napirendre tűzte a levéltári középkáderek helyzetének felmérését. Az ehhez szükséges kérdőívet Tilcsik György készítette el, és a kiértékelésre még az év novemberében sor került. 1983 első hónapjaiban a vezetőség más szempontú felmérést végzett DÓKA KLÁRA: Beszámoló az „E" szekció munkájáról. In: Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1983. Szerk.: Kovács Dezső. Budapest, 1984. 78-91.p. 100 BENCZÉNÉ NAGY ESZTER: Beszámoló a MKE Levéltári Szekciója gödöllői vándorgyűléséről. In: Levéltári Szemle 1985. 4. sz. 99-103. p.