MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)
I. EGYESÜLET TÖRTÉNETI SZEKCIÓ - DÓKA KLÁRA (MOL): A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekciója
anyagon kívül a törvényhatósági jegyzőkönyvek forrásértékéről (előadó: Takács Edit), a budapesti tanácsi és VB jegyzőkönyvek tartalom-mutatóinak elkészítéséről (Szabó Klára). A levéltári anyag feltárásával, a forráskiadással foglalkozott a Levéltári Szekció nagy érdeklődéssel kísért első tanácskozása, amelyre 1981. augusztus 23-24. között a Magyar Könyvtárosok Egyesülete kaposvári vándorgyűlésén került sor. Bár ezúttal is csak egyetlen délelőtt állt rendelkezésre, a szaksajtóban a rendezvénynek nagy visszhangja volt. " A bevezető referátum megtartására a vezetőség Benda Kálmánt nyerte meg, aki historiográfiai áttekintést adott a forráskiadás múltjáról, élesen felvetve a máig is megoldatlan problémákat: a dokumentumok közlésének szabályozatlanságát, az egységes alapelvek hiányát. Elmondta, hogy a 19. század utolsó harmadában a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat is foglalkozott forrásközléssel, és sajátos módon a színvonalat a társulat képviselte. Az akadémiai kiadványok szinte használhatadanok voltak, így érvelt: iy A külföldi forráskiadványok már ebben az időben teljes tudományos vértezetben készülnek. A forráskiadó kötelessége a teljes anyagot számba venni, abból válogatni ki azt, ami lényeges és fontos. Meg kell vizsgálni a hitelesség kérdését. Pontosan öss%e kell hasonlítani a szöveg variánsokat. Állást kell foglalni a szerző kérdésében, hogy diktálás után írta-e az emlékiratot vagy ke\%el írta, hogy önálló-e vagy más források alapján dolgozott. A külső írás mellett a belső érveket és a\ anyagot is meg kell néznie. Közölnie kell a dátumok feloldását, és végső soron természetesen meg kell adni a% iratoknak a jelzetét (...) és jelelnie kell a fontosabb irodalmat. Az Akadémia forráskiadványainak s%er%ői mindezzel nem sokat bajlódtak. Igaz, 4-5 kiadványt is összevágtak, míg német kollégáik eggyel kirukkolhattak. Ezek a kiadványok, azf mondhatjuk az Akadémia íratlan szabálya értelmében teljesen a szerző jogkörébe utalták, hogy jegyzetel-e vagy nem, közji-e, hogy honnan vette az iratot vagy nem, utána néz-e a dolgoknak vagy nem. Ez a magyarázata annak, hogy ezeket a kiadványokat RÁDYNÉ RÁCZ KATALIN: Az önkormányzati jegyzőkönyvek feldolgozásának problémái. Beszámoló a MKE Levéltári Szekció tanácskozásáról. 1986. 1. sz. 8993. p. 93 GECSÉNYI LAJOS: A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekciójának megalakulásáról. In: Századok 116. (1982) 5. sz. 1146-1148. p., Kellner Judit: A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekciójának kaposvári tanácskozása. In: Agrár- történeti Szemle 24. (1982) 3-4. sz. 458-459. p. BENDA GYULA: A történeti források kiadásának szabályozása. In: Ethnographia 43. (1982) 2. sz. 319-320. p.