MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

VI. KÖRKÉP A HATÁRON TÚLI EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKRÓL - MOLNÁR B. LEHEL (Kolozsvár, Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára): Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára alakulásának történeti áttekintése. Egyházközségi levéltáraink— 286 GAUCSÍK ISTVÁN : Helyzetkép a szlovákiai magyar katolikus „levéltárakról" a kulturális intézményépítés tükrében

szántóföldekről, szőlőskertekről, kaszálókról, erdőkről kiállított szerződések stb., a D. ponthoz pedig azok az iratok, amelyek az első három csoportba nem sorolhatók be pl.: jegyzőkönyvi iratok, peres iratok. Az Instrucüó azt is előírta, hogy az egyházközségek leveleit össze kell gyűjteni a gondnokoktól és egyházfiktól, alaposan át kell olvasni és tartalmuk szerint a fent említett négy csoportba, azokon belül időrendbe kell sorolni. Ezen kívül a leveleket sorszámozni kellett és a szám alá röviden kivonatolni azoknak tartalmát.

185 A tapasztalat azt mutatja, hogy ezt a fajta iratkezelési módszert az egyházközségek nem alkalmazták, hanem egyszerűen csak kronologikus sorrendben tárolták az iratokat. Az egyház levéltárának gyűjtő jellege már a 19. század közepén kialakult. Arkosi Mihálynak, a székelykeresztúri egyházkör esperesének egy 1848-as felterjesztéséből következtethetünk erre. Arkosi arra a főtanácsi határozatra hivatkozik, amelynek értelmében az egyházkörre vonatkozó összes szerződés egy példányát felküldi Kolozsvárra, hogy azokat a „közönséges levéltárban" mai kifejezéssel az egyház gyűjtőlevéltárában » • 186 megőrizzek. Az 1848-49-es szabadságharc idején a levéltárnak más rendeltetése is volt, mint a dokumentumok tárolása, ugyanis tanteremként szolgált. Székely Sándor akkori püspöknek és Székely Mózes főjegyzőnek 1849. április 10-én levelet intézett a kolozsvári városi tanácshoz, amelyben beszámolt arról, hogy mivel a Kollégium épületét katonai koródaként (kórházként) használták, a nagyszámú tanuló ifjúság oktatására mindössze az egyházi („Consistoriális") levéltár egyszobás helyisége és a Taufer-ház állt rendelkezésre. Az áldadan állapot miatt kérték a tanácsot, hogy a város költségén biztosítson a Kollégium számára legalább 6 szobából álló épületet.

187 A kérés eredményeképpen a tanítás számára átengedtek a városi köztáncterem (Redut) hátsó részében 5 szobát. Itt folyt a tanítás 1850. február 17-ig.

188 Székely Sándor püspök halála (1852) után a püspöki szék 9 évig betöltetien volt, mert a bécsi kormány megtagadta az egyház püspökválasztó jogát. Ezalatt az idő alatt az egyházat Székely Mózes főjegyző, Kaáli Nagy Lásd: Körmöczi János hagyatéka. Az Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára (ezután UEGyLt) Kolozsvár. 186 UEGyLt. Egyházi Képviselő Tanács (a továbbiakban EKT) iratai 1848. 113/1848. 187 UEGyLt. EKT iratai 1849. 12/1849. Lasd: Gál Kelemen: A kolozsvári Unitárius Kollégium története. I. Kolozsvár, 1935. 375.