MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

I. EGYESÜLET TÖRTÉNETI SZEKCIÓ - KlSASSZONDY ÉVA (MOL): A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének története 1935-1951 között

József, Kecskemét város főlevéltárnoka szóvá tette a városi levéltárosoknak a vármegyei levéltárosokkal szembeni hátrányos elbírálását, ugyanis a teljesen azonos képzettség mellett a vármegyei levéltárosok egy teljes fizetési osztállyal előrébb lettek besorolva, mint a városiak. Ez ügyben az egyesület memorandumot nyújtott be a belügyminiszternek. Csobán Endre, Debrecen város főlevéltárnoka a levéltárak nemzetközi védelmének megszervezésére terjesztett elő indítványt. Javasolta, hogy a kormánynak a Népszövetségben fel kéne vetnie a levéltárak nemzetközi védelmére egy, a nemzetközi vöröskereszthez hasonló intézmény létrehozásának gondolatát, amely kijelölné azokat a helyeket, illetve azokat a levéltárakat, amelyek a nemzetközi védelmet élveznék. A javaslatot az egyesület elfogadta. A kongresszus szakelőadásai a Könyvtári és Levéltári Szakosztály keretében zajlottak, a referátumokat vita követte. A Levéltári Szakosztály három ülése, melyen több előadás elhangzott, az Országos Levéltárban és a Központi Városháza tanácstermében volt. Az üléseken Herzog József elnökölt, a vitát Szabó István vezette. Herzog József megnyitójában hangsúlyozta, hogy a magyar levéltárügy terén sok a tennivaló, a megoldásra, tisztázásra váró probléma. Ahhoz, hogy eredményeket lehessen elérni, elsősorban „lelkes összefogás és erős akarat szükséges. Az első lépés a problémák felvetése, megismerése és tisztázása s ez a mi feladatunkr Emellett fontos a kollegiális szellem és a testületi öntudat kialakítása is. A Levéltári Szakosztály ülésein egy elméleti és egy gyakorlati előadássorozat szerepelt. Az elméleti előadások történeti visszapillantásként szolgáltak. A gyakorlati előadásoknak a célja az időszerű levéltári problémák bemutatása volt, ugyanis, mint Szabó István megállapította, a levéltárnoki hivatásra elméletileg teljesen felkészülni szinte lehetetlen, a problémákkal a mindennapi munka során szembesülnek, és még egy levéltári kézikönyv sem áll rendelkezésükre, amely eligazítást nyújtana. A Levéltári Szakosztály vezetői a kongresszus előkészítése során eldöntötték, hogy a kétévenként megtartandó összejöveteleken az elméleti előadások mellett egy-egy gyakorlati kérdéscsoportot is meg fognak vitatni, úgy, hogy egyes részeit más-más előadó fogja elemezni, ezzel megvetve a levéltártan alapjait. A szakma égető kérdése közé tartozott ugyanis az egységes levéltári alapfogalmak kialakítása és a képzés rendszerének kérdése. A 9300/1935. III. VKM rendelet életbe léptette az 1929. évi XI. törvénycikket, amely megszüntette a törvényVÁC'Z ELEMÉR: A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. In: levéltári Közlemények 1936. 334-336. p. 23 Uo. 334. p. 24 SZABÓ ISTVÁN: A levéltárnok gyakorlati problémái. Évkönyv I. 26-27. p.