MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

IV. ÁLLOMÁNYVÉDELEM - ALBRECHTNÉ KUNSZERI GABRIELLA (MOL): A tömeges savtalanítás hazai bevezetésének kezdeti lépései

ALBRECHTNÉ KUNSZERI GABRIELLA (Magyar Országos Levéltár) A TÖMEGES SAVTALANÍTÁS HAZAI BEVEZETÉSÉNEK ELSŐ LÉPÉSEI (PREZENTÁCIÓ) A probléma eredete: a papírgyártás technológiája Az 1850-es évekig a papír alapanyaga: rongyból nyert cellulóz —• alig gyengül Az 1860-as évektől az alapanyag: fa-cellulóz (gyakran facsiszolat hozzáadása), savas közegű enyvezés —* elszíneződik, rövid időn belül gyengül A problémára német levéltárosok már a 19. század végén hívták fel a figyelmet. Egyre növekvő mennyiségben kerülnek be a levéltárakba, könyvtárakba és múzeumokba savas iratok, nyomtatványok stb. Eredeti savasságuk folyamatosan növekszik - a papírban végbement savas lebomlás, - a savas környezet (légszennyezettség, savas tárolóeszközök) és - a nem megfelelő tárolási körülmények hatására. Kb. 1990: lúgos papír (semleges enyvezés, lúgos töltőanyag) —> hosszabb élettartam A savasság a közgyűjtemények egyre növekvő részét teszi használhatatlanná, mert a lapok töredezővé válnak, a rajtuk lévő információ megsemmisül. A levéltárak és könyvtárak számára a 19-20. századi (kb.1860 és 1990 között gyártott) papírok savasság miatt bekövetkező széthullása az eddigi legnagyobb kihívás. Tömeges savtalanítás Megoldási lehetőség az eredeti papír dokumentumok megőrzésének tömeges problémájára Első alkalmazók 1970-től: E-Amerika, majd Németország, Franciaország, Hollandia