MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

IV. ÁLLOMÁNYVÉDELEM - JANA LUDVIK, JEDERT VODOPIVEC, LlLIJANA ŽNIDARŠIČ GOLEC (Szlovén Nemzeti Levéltár): A levéltári anyag állapotleírásának elemei az állományvédelmi beavatkozás meghatározásához

rendszer természetesen bizonyos hibaszázalékkal működik, előfordulhat levérzés, halványulás - bár teljesen semmi nem tűnik el. A másik szempont viszont az, hogy a megfelelően előkészített anyagnál viszonylag kis plusz költséget jelent, ha mil^otllmezésre/digitalizálásra is sor kerül egyben. Ezen kérdésben is szükséges a pályázati feltételek átgondolása, pl. annak a lehetősége, hogy a pályázatokat savtalanításra és digitalizálásra vagy mikrofilmezésre egyben írják ki. Áttérve most másik témánkra, először is át kell gondolnunk, hogy miért is fontos a megfelelő szempontok meghatározása az iratok kiválogatásánál. Az első az, hogy természetesen az anyagi erőforrások korlátozottak, a másik, hogy a nem megfelelő állapotú iratok már nem kezelhetők tömeges eljárással, a harmadik pedig az, hogy a különböző eljárások esetében a gépek kapacitása igen eltérő, így ez akár csak 100 ifin/év is lehet! Ezeket figyelembe véve nagyon fontos, hogy bár természetesen a levéltári anyag egésze maradandó értékű és a teljes levéltári anyag általában 60-80%-a savas, csak azok az iratok kerüljenek kiválasztásra, amelyeket valóban eredetiben kell megőrizni. A kísérleti modell alapja egy kettős szűrő, amely egy kizárólag tartalmi elemeket vizsgáló, valamint egy összetett szempontokat figyelembe vevő, pontozással kiegészített részből áll. Ezek ismertetése előtt fontos leszögeznünk, hogy alapelv, hogy a kiválasztott iratok teljes fondokra, állagokra, sorozatokra terjedjenek ki, hiszen tudjuk, hogy milyen veszélyekkel járhat a levéltári rend megbontása, valamint hogy kizáró ok, amint említettük, ha az iratanyagban a savasodás mértéke már túlzottan előrehaladott. Az első szűrő, tehát a tartalmi kiválasztás alapja a kiemelkedő történeti és jogbiztosító érték, ennek alapján előnyt élveznek azok a fondok, melyeknek iratanyaga a közigazgatásban elfoglalt szerepe miatt sok felületen érintkezhet más fondokkal - pl. megyei szinten a fő- és alispáni iratok -, azok a fondok, melyek olyan mellékleteket tartalmaznak, melyeknek eredetiben megtartása jogi szempontból szükséges, azok a fondok, melyeknek mellékletei fontos belső értékkel bírnak - pl. vázlatok, kéziratok és korrektúráik stb. -, végül azok a fondok, melyeknek eredetiben való megtartását elsődleges és különleges társadalmi érdekek teszik szükségessé — pl. 56os perek anyaga. A szempontok további részletezése az egyes levéltárakban őrzött iratanyag sokfélesége miatt mindenképp szükséges, de ezt tekinthetjük a fő vezérfonalnak. Az ezen első szűrő segítségével kiválasztott iratanyag mennyisége azonban még mindig túlzottan nagy, ezért ezen belül is fontos a