MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)
III. HATÁRON TÚLI MAGYAR LEVÉLTÁRAK - BŐSZE SÁNDOR (Somogy Megyei Levéltár): A horvátországi levéltárak
latainak írásba foglalása és a levéltár által támasztott követelmények pontos kifejtése. Harmadik sarokpontja a külső munkának a levéltári anyag kiválasztásának és selejtezésének befolyásolása. Zivana Hectbeli, a Horvát Állami Levéltár munkatársa a magánlevéltári iratanyag kérdéséről tartott előadásában az ideális állapotokat feltételező törvényi előírásokat és tényleges valóságot vetette össze, amelynek során az alábbi hiányosságokra és gátió tényezőkre hívta fel a figyelmet: - a magán iratképzők nincsenek tudatában a formalizált és szabályozott ügyintézés szükségességének - az illetékes levéltár által a magánirat-képzőkkel szemben támasztható korlátozott szakmai követelmények - a magánirat-képzők ügyintézésében és irattáraiban foglalkoztatottak szakmai-levéltárosi szemléletének kialakítása - a magánirat-képzők iratanyagának sorsa tevékenységük megszűnése után a törvényi előírások ellenére megoldadan - a magánlevéltári anyag kutatásának és védelmének ellentmondásai. Az informatikai felszereltség erősítését is sokan emlegetik ma a horvát levéltárakban. Az egy kolléga szellemesen hibrid reprográfiának nevezte a mai levéltári iratmásolási gyakorlatot. A hagyományos mikrofilmezés mellett ugyanis egyre nagyobb teret nyer a digitalizálás, mint a kutatás és a biztonságos információ megőrzés eszköze, noha a technikai fejlődés a digitalizált felvételek várhatóan többszöri újramásolását fogja megkövetelni. A mikro filmezés mellett szól viszont, hogy egyelőre megoldadan a digitalizált levéltári anyag hitelességének kérdése. Az állami függetlenség elérése után a Horvát Levéltáros Egyesületet már 1992-ben teljes jogú tagként felvették e Nemzetközi Levéltári Tanácsba. Az önálló egyesület nemzetközi kapcsolatai közül külön kiemelik a magyar társ egyesülettel való együttműködést. A horvát kollégák részéről egyértelműen megfogalmazott érdeklődés nyilvánult meg Magyarország irányában. Több igazgató jelezte a kapcsolatfelvétel szándékot. Ebben valószínűleg belejátszik az a körülmény is, hogy az NKA támogatásával a Somogy Megyei Levéltár megkezdte a munkát a fiumei levéltárban. Ismerve azonban az ő mediterrán tempójukat, el fog tartani még egy kis idő, amíg továbbléphetünk. Persze lendíthet a folyamaton, ha a kapcsolatok felvételét és szélesítését egy-egy intézmény kompetenciájánál magasabb szintre helyezzük. Látható: a horvát levéltárosok a számunkra teljesen ismerős szakmai kérdésekkel foglalkoznak. Öt év alatt láttam azonban jó néhány különbséget. Például: számítógépes felszereltségben mi előbbre járunk. Amennyire Rijekában és konferenciáikon tapasztalhattuk, az őrzött anyag mennyiségéhez viszonyítva több levéltáros dolgozik Horvátországban, mint idehaza. Jobbak