MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

III. HATÁRON TÚLI MAGYAR LEVÉLTÁRAK - FODOR ISTVÁN (Vajdasági Levéltári Dolgozók Egyesületének elnöke): A vajdasági levéltárak - Levéltárak Szerbiában 1944-ig

FODOR ISTVÁN (Vajdasági Levéltári Dolgozók Egyesületének elnöke) Zenta - Szerbia A VAJDASÁGI LEVÉLTÁRAK LEVÉLTÁRAK SZERBIÁBAN 1944-IG Az első, általunk ismert irattározással foglalkozó és a területünkre vonatkozó rendelkezést Mária Terézia 1751-ben kiadott kiváltságlevelének XVIII. cikkelye tartalmazza. E szerint az iratok rendezése, megőrzése a létrehozójuk feladata. A Tiszán-inneni Koronakerületben a jegyzőket bízták meg a dokumentumok kezelésével.

129 A XIX. század első felében Ada, Obecse, Okanizsa és Zenta "levéltárairól" már említés történt - Okanizsa például 1851-ben rendeztette a szabadságharc idején részben elégett és rendezetlenné vált levéltárát -, de "levéltárnoka" csak Zentának mint városnak volt. A XIX. század folyamán a községi elöljáróságok mellett egyre újabb és újabb iratképzők keletkeztek. A céhek és az egyházak helyi hivatalai mellett társulati, egyesületi, intézményi és vállalati irattárak alakultak ki. A közületi irattárak mellett személyi irattárak is létrejöttek: ügyvédek, megyei és országgyűlési képviselők, helyi lapok kiadói és szerkesztői, valamint mások személyesen őrzött, személyükkel szoros kapcsolatban álló irataiból. Az iratokat legtöbbször gyakorlati értékük miatt őrizték; mivel az az idő múlásával csökkent, megóvásukra a tulajdonos egyre kevesebb gondot fordított. Az iratok elkallódtak részben vagy teljesen megsemmisültek. Mivel az iratokat egészen a II. világháború végéig magántulaj donnák tekintették nem is alakult ki a közlevéltárak rendszere. Szerbiában a szervezett levéltárügy kezdő dámmá 1898. december 15. I. Sándor király, ekkor hirdette ki a Szerb Királyság Állami Levéltárának megalapításáról szóló törvényt. DOBOS JÁNOS: Történelmi Levéltár Zentán 1952-1977. Zenta, 1977.