MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

II. A MAGYAR LEVÉLTÁRAK ÉS A FORRÁSKIADÁS - MÚLT ÉS JÖVŐ - HORVÁTH ZITA (Miskolci Egyetem): A Mária Terézia kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megyében

ezt a két példát említsem - minden tanulmánynál ékesebben bizonyítják a forráskiadás értékét és hasznát. Az egyetemi történelem oktatás pedig elképzelhetetlen jó minőségű forráskiadások nélkül, illetve a források ismerete, azok kiadási módszertanának elsajátítása nélkül nem lesz, nem lehet senkiből történész, levéltáros. Az általam ismert és nagyra becsült történészek szinte mind adtak ki életükben forrásokat. A sokszor szintén lekicsinyelt „vidéki" levéltárak „helytörténészei" pedig nagyon sokat tettek a forráskiadás fellendítése terén, gondolok itt például a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek regesztáinak kiadására, végrendeletek közzétételére és az általam is kiadott paraszti vallomásokra. Nem kívánom természetesen a forráskiadványok teljes tablóját adni, nem is tudnám, ez a néhány példa csak azt hivatott szolgálni, hogy egyfelől jelezzem a forráskiadások fontosságát, másfelől azt is jelezzem, van még tennivaló annak érdekében, hogy a forráskiadásnak nagyobb legyen a megbecsültsége. Erre pedig egyeden lehetőséget látok, minél több és jó minőségű forráskiadást megjelentetni, azokat hasonló körben, mint ez a konferencia, megvitatni, és a hasonló vagy azonos vállalkozásokat összefogni. A paraszti vallomások, ismertebb nevén kilenc kérdőpontos vizsgálat (urbarialis investigatio, fassio) kiadásának fontosságára elsőként kiváló agrártörténészünk, Wellmann Imre hívta fel a figyelmet. A 18. századi parasztság történetének kutatójaként felismerte, hogy a paraszti társadalomról releváns képet a Mária Terézia kori úrbérrendezés forrásainak vizsgálata nélkül nem alkothatunk. Elsőként ő jelentett meg paraszti vallomásokat, a történeti Pest megyéjét. 1 Két évtized múlva Udvari István és Takács Péter kezdték el kiadni Szabolcs — Szatmár — Bereg megye kilenc kérdőpontos vizsgálatait járásonként. Az egyébként remek munkák egyeden hibáját abban látom, hogy különböző kiadásban, formátumban jelentek meg ezek a kötetek, nehezen áttekinthetők. Ezután adta ki Tóth Péter Borsod megye, majd Sopron megye magyar és latin nyelvű vallomásait, Tirnitz József a soproni német nyelvű vallomásokat. A közelmúltban a Debreceni Egyetemen, Papp Klára irányításával kezdték el megjelentetni a Hajdú — Bihar megyei vallomásokat. WELLMANN IMRE: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. Bp., 1967. 119 Csak két példa: UDVARI ISTVÁN: A Mária Terézia-féle úrbérrendezés szlovák nyelvű dokumentumai. Nyíregyháza, 1991.; TAKÁCS PÉTER: Úrbéresek vallomása Szabolcsban 1772. Bp., 1991. 120 ' ' * * * * > f » TOl'II PÉTER: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod megye (1770).Miskolc, 1991.; Uő.: A Mária Terézia-kori