MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)
II. A MAGYAR LEVÉLTÁRAK ÉS A FORRÁSKIADÁS - MÚLT ÉS JÖVŐ - SÖLCH MIKLÓS (MOL): Középkori oklevelek digitális kiadásai a magyar levéltárakban
szöveget és nincs rajta az oklevél mindkét oldalának felvétele a CD-n. Az átírás és a fordítás Kondomé Látkóczki Erzsébet munkáját dicséri. Köszönet érte. Az egyházi levéltárakban készült munkák közül a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltár középkori oklevelei c. CD-t szeretném megemlíteni. A XX. század elején a Pannonhalmi Szent Benedek Rend története c. munkában megjelent valamennyi középkori oklevél szövegét tartalmazza. Ezenkívül még fényképeket, másutt megjelent oklevélszövegeket, regesztákat és fordításokat is tartalmaz. A CD készítői nagy gondot fordítottak a munka elkészítésére, mely hasonlóan a többi szövegkiadáshoz a Folio Views programmal készült. Sok fordítás található benne, összetett keresésre is lehetőség nyílik. A munka azonban csak önmagában használható, a szövegek nem másolhatók át szövegszerkesztőbe, nem nyomtathatóak és a közölt képek minősége is rendkívül különböző, ami nagy hátránya az egyébként gondosan elkészített CD-nek. Az előadás végén vissza kell térnünk a bevezetőben feltett kérdéshez. Vajon a technikai lehetőségekkel egyenes arányban áll-e a befektetett szellemi munka, azaz ki tudjuk-e használni a technika által kínált lehetőségeket, olyan minőségben készítjük-e el kiadványainkat, melyre méltán lehetünk büszkék évtizedek múlva is? Meggyőződésem, hogy nemmel kell válaszolnunk a feltett kérdésekre. A technikai lehetőségek ma sokkal nagyobbak, mint amennyit a magas színvonalú szellemi munkával ki tudunk használni. Ennek csak részben lehet oka a még mindig meglévő technikai elmaradottság, vagyis a levéltárakban használt számítógépek egy részének matuzsálemi kora, az internet használatának korlátozása egyes intézményekben, de nagyobb részben -véleményem szerint- a pályázati lehetőségek korlátai is felelősek, vagyis az a tény, hogy max. 1-2 éves időtartamra lehet pályázati támogatást kapni, a pályázati összeg pedig nem elsősorban a munkát végzők munkadíjára fordítható, hanem többnyire az eszközbeszerzést helyezi előtérbe. Az általános létbizonytalanságban, az alacsony munkabérek mellett pedig magas színvonalú szellemi munka nem várható el azoktól a kollégáktól, akiket sok-sok évtizeddel korábban —a magas színvonalú forráskiadványok készítésének korában- messze jobban megbecsült a társadalom.