MLE 2005. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2006)
BUKOVSZKY LÁSZLÓ: A Nemzeti Emlékezet Intézete Levéltára
Addig, míg az előbbit — az állampolgári betekintést a törvény aprólékosan tárgyalja, a kutatón keresztül biztosított betekintést, tudományos kutatást a magyarországi gyakorlattól ellentétesen nem tárgyalja. Ennek ellenére a törvény 8 paragrafusának g pontja lehetőséget biztosít a kutatói megkeresésekre, éspedig a hazai és a külföldi szakemberek (levéltárak, múzeumok, könyvtárak, emlékmúzeumok munkatársai) számára egyaránt. A levéltáron belüli kutatói megkeresések intézése az után vett nagyobb fordulatot, hogy a BM Levéltári Főigazgatóságának döntése alapján 2004. augusztus második felében szaklevéltári minősítést kapott a levéltár. A hatályos levéltári törvény és az Intézet Igazgatótanácsának döntése alapján az állami levéltárak hálózatának gyakorlatából kiindulva, figyelembe véve azonban azt, hogy az adattartalom szempontjából egy speciális levéltárról van szó, a kutatási szabályzat elfogadását követően apró korlátozásokkal megnyílt az út a kutatói megkeresések előtt. A 2005. január 15-én hatályba lépett kutatási szabályzat a levéltári törvény egyes rendeletei mellett figyelembe vette a személyi adatok védelméről szóló törvényt is. A szabályzat szerint az Intézet tulajdonában és a levéltár kezelésében lévő fondok és állagok mind nyilvánosak, kutathatóak, feltéve, ha annak feldolgozási állapota azt már megengedi. Egyedül két iratcsoportra érvényes egyfajta belső megkötés. Az operatív dossziék közül az állambiztonság értelmezése szerint ellenséges személyek megfigyeléséből keletkezett dossziékban és az elhárítás iratanyagában való kutatásra az engedélyezést egyedül az Intézet Igazgatótanácsának elnöke adhatja meg. Abban az esetben viszont, ha a kutató az érintett személytől írásos beleegyezéssel rendelkezik, minden további nélkül betekinthet annak dossziéjába. A többi esetben a levéltár igazgatója engedélyezi a tudományos kutatást. A szabályzat alapján a kutatás a levéltárhoz benyújtott kérelemmel indul. A kérelem a személyes adatok mellett tartalmazza a kutatási téma részletes leírását, célját, időhatárát. (Valójában ez egy apró projekt) Annak pozitív elbírálása után kezdődhet meg a kutatás. A levéltár az Információs Szolgálattól és a BM két levéltárától az iratanyagot (levéltári fondokat) iratszintu segédletekkel együtt vette át. A hálózati anyagot, dossziékat, pedig szintén iratszintű átadási jegyzőkönyvek alapján. Ebből adódóan a kutató csaknem teljes képet kap a levéltárban kezelt biztonsági szervek iratanyagáról. A kikért és