MLE 2005. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2006)

KASTALY BEATRIX (OSZK): Örökre megőrizni? - Lehetőségek a savas papíron lévő dokumentumok tömeges konzerválására

1. táblázat Az európaipapír savassá válásának okai. I. A papír fajtája A készítés t e c h n o 1 ó giája Az enyvezés A kész papír kémhatás a é s p H-é r t é k e módja anyaga közegének kémhatása (Kézzel) merített papír (kb. a 19. sz. közepéig) (Géppel) gyártott papír (a 19. sz. elejétől) Kézi merítés (szitával, szakaszosan) Gépi gyártás (szitán, folyamatosan) Felületileg (a kész papíríven) Anyagában (mielőtt a cellulóz a szitára kerül) Állati enyv Fenyőgyant a + alumíniumszulfát Enyhén savas (pH-érték: kb. 6) Erősen savas (pH-érték = 2-3) Semleges körüli (pH-érték = 67) Enyhén savas (pH-érték = 5-6) A.z alapanyagok Amíg alapanyaguk rongycellulóz volt, nem gyengültek meg jelentősebben a géppel készült papírok sem, noha pH-értékük mára már 4-5 közé is csökkenhetett. Az eredeti erősség nagy részének megmaradása a hosszú cellulózrostoknak, és annak köszönhető, hogy a papír készítésekor a cellulózhoz nem kevertek hozzá más alapanyagot. Az alkalmas (len,- kender,- gyapot-) rongyok mennyisége a 19. század közepén azonban már nem fedezte a papírgyártás cellulózszükségletét, így került sor az 1850-es évektől kezdődően a fának, mint cellulózforrásnak a papírgyártásban való hasznosítására. A fában a cellulóz mellett lignin található a legnagyobb mennyiségben. A lignin több, savas jellegű szerves vegyület együttesének a neve. A lignin csak költséges kémiai eljárásokkal távolítható el a cellulóz mellől, ezért a facellulóz drága. Az olcsóbb papírok alapanyagaként ezért az ún. facsiszplatot is használják, azt különböző arányokban keverve a facellulózhoz. A facsiszolat összetételét tekintve azonos a fával, vagyis tulajdonképpen igen kis méretűre aprított fát kevernek a rostos, szálas