MLE 2005. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2006)
NYULÁSZINÉ STRAUB ÉVA (MOL): A személyiségi jogok védelmének elvi kérdései és gyakorlati problémái a levéltárakban
elbírálás alá tartoznak a személyes adatokra és a különleges, másként szenzitív adatokra vonatkozó adatkezelési szabályok. Szintén alapelvnek tekinthető, hogy már közzétett adatokra az adatvédelmi törvény nem vonatkozik, továbbá kiemeli a védett adatok köréből a törvény azoknak az ilyen jellegű adatait, akik tisztségüknél fogva közszereplőnek számítanak, de csak a közszereplésük idején keletkezett iratok esetében. Erre az adott paragrafus ismertetésénél még visszatérek. 1992. éviLXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról I. fejeit ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja „1. § (1)E törvény célja annak biztosítása, hogy- ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz ~ s Z eme 'lyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. (2) E törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha azt e törvény kifejezetten megengedni. (3) E törvény szerint megengedett kivételt csak meghatározott adatfajtára és adatkezelőre együttesen lehet megállapítani." Azaz nem mondhatjuk azt, hogy a születési anyakönyvek adatai titkosak, vagy hogy a Légzéstechnikai Intézet adatai nem kutathatóak, csak konkrét adatkezelőnél lévő, konkrét adatfajta jelölhető meg. Értelmező rendelkezések közül két fogalom magyarázatát kell kiemelni: „/. személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható; Azaz az adattörlés levéltárosi mérlegelést igényel, mert: lehet az anonimizálás a megfelelő mód, de ez sem biztos, mert pl. egy 500 lelkes faluban a születési dátum, hely és az anyja neve alapján az érintett egyértelműem azonosítható. 2. különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre,
