MLE 2005. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2006)

CSEH GERGŐ BENDEGÚZ (ÁBSZTL): Egyes állambiztonsági irattípusok forrásértéke és forráskiadási problémái

A volt „Zárt irattár"

15 • Jelzet: ABTL 2.1 • Évkor: (1912) 1945-1990 (1992) • Mennyiség: 37,20 ifm. • Egykorú definíció: ,^4-Z irattáron belül külön, a zártanyag irattárában kezeljük a jellegénél, tartalmánál fogva különösen fontos iratanyagokat, amelyeknél fokozott mértékben szükséges azok bizalmas kezelése, a konspiráció, hogy feleslegesen senki se ismerje meg." • Jellemzői: A korabeli állambiztonsági anyagtól is elkülönített, legszigorúbban kezelt és legtitkosabbnak tekintett irategyüttes, mely javarészt a már akkor is törvénysértőnek ítélt peranyagokat tartalmazna (Rajk-ügy, Sólyom-ügy, Kádár-ügy), valamint néhány '56-os ügy iratait (Nagy Imre és társai, Bibó István és társai), illetve jelentéseket más jelentős koncepciós ügyekről (MAORT, FM-per stb.) • Főbb iratcsoportok: • a „munkásmozgalmi személyek " ellen indult törvénysértőperek anyagai, • egyéb törvénysértőperek anyagai, • a törvénytelen eljárások felelőseire vonatkozó anyagok, • egyes 1956-os peranyagok és összefoglaló jelentések, • külön intézkedéssel ide utalt egyéb iratok. Forrásértéket befolyásoló főbb tényezők: • a koncepciós eljárásokra jellemző hamis vagy torzított információk, adatok, • hiányosság töredékesség • esetleges kiválasztási szempontok. 15 Lásd erről részletesebben: Tóth Eszter: Zárt irattár a zárt irattárban. In: Trezor 3. 235-245.