MLE 2005. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2006)

BREINICH GÁBOR (BFL): Mit tudhat egy építész a levéltárról avagy miértvannak elveink?

méternél közelebb volt. Néhány lebontásra váró ipari épület roskadozott a kiszemelt telken, és mellettük két olyan rossz állapotú lakóépület állt, amelyek szanálásával újabb telekkel vált kiegészíthetővé a rendelkezésre álló terület. A Fővárosi Önkormányzat és a XIII. kerületi Önkormányzat közötti megegyezéssel elhárultak a telekkialakítással kapcsolatos nehézségek, megtörtént a területre vonatkozó részletes rendezési terv kiadása, tisztázódtak a beépíthetőség feltételei és 1998-ra lehetővé vált az építési tervpályázat meghirdetése. Építési tervpályázat A legfontosabb kérdés természetesen az volt, hogy mi kerüljön az építési tervpályázat során kiadott dokumentációba, minek alapján dolgozzanak a pályázó építészek. Az alapvető építészeti kérdéseket, a beépíthető alapterület mértékét, a térkialakítást, a tervezhető épület magasságát a kerület rendezési terve írta elő, további építészeti kérdéseket az előkészítő bizottságban helyet foglaló építészek tisztáztak, azonban a funkcionális kérdésekben a levéltár határozta meg a megvalósítandó tartalmat. Az előző, és az elegendő anyagi források hiánya miatt sikertelen tervezési kísérlet tapasztalatai jól hasznosíthatóak voltak. Meghatároztuk, hogy milyen helyiségekre lesz szükségünk, milyen legyen ezek alapterülete, kialakítása. Táblázatba foglalva adtuk meg valamennyi szükségesnek ítélt helyiség méretét, a megvilágítás, a hőmérséklet, a szellőzés szükséges paramétereit, és ezzel meghatároztuk az épület hasznos alapterületének irányadó mértékét. Elkészítettük a levéltár működésének funkciósémáját, amely az egyes helyiségekben folyó tevékenységek kapcsolatát, az anyagmozgatás útvonalait, céljait mutatta be. A tervpályázatra beérkezett pályaművek bírálata több ülésben történt meg, és a teljes anyag áttanulmányozása során, többszöri véleményegyeztetéssel alakultak ki a bírálók álláspontjai. A levéltár által felkért szakértőkkel, építészekkel, gépésztervezőkkel való együttműködés gyümölcsöző volt. Az üzemeltetés során problémát jelentő megoldások hátrányaira, illetve az egyes tervekben megmutatkozó ödetes megoldásokra egyaránt felhívták a figyelmet, amely