MLE 2004. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2005)

I. KÉPZÉS, RENDEZÉS, SELEJTEZÉS SZEKCIÓ - Szabadi István: Rendezési munka a református egyház Levéltáraiban

tudomásul veendő, jelentős módosítások történtek az egyházigazgatás szerkezetében (azt sem tették meg a szerkesztés során, hogy minden egyházkerületben legalább alfabetikus sorrendben adják meg az egyházközségek neveit). Olyan esetek is előfordulnak, hogy a kutató nem talál egy-egy egyházközséget a fondjegyzékben: ezek vagy 1950 után keletkeztek, vagy az illető lelkipásztor nem küldött adatot a jelentést kérőnek. A fondjegyzékek adatai a lelkipásztorok által beküldött jelentéseken alapulnak, azokat nem ellenőrizte a helyszínen senki, mégis, tájékozódásul szolgálnak saját tapasztalataim szerint is, noha az egyházközségekben lévő iratokból képzett állagok ritkán léteznek (kivéve az anyakönyveket és a presbiteri jegyzőkönyveket) szinte sehol nem mutatják a fondjegyzékben közölt szerkezetet. Ezek után, egységes elvek hiányában, csak az egyes levéltárakban folyó rendezési munkáról, rendezési elvekről lehet beszámolni. A jelenlegi Zsinati Levéltárnak a Református Egyetemes Konvent irattárától való különválasztása, levéltárrá szervezése 1951ben történt, a „Magyarországi Református Egyetemes Konvent Levéltára" néven. A levéltár ezt a nevét 1964-ig viselte, amikor is az Egyetemes Konventet megszüntették. Ekkor a levéltár neve — tekintettel iratanyagának jellegére — a „Magyarországi Református Egyház Központi Levéltára" lett. 1970-ben a Zsinati Elnökség - mint levéltárat fenntartó szerv — a levéltárnak a „Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára elnevezést adta. A levéltár anyaga 93 fondot tesz ki, mely elsősorban a zsinati (1791-től) és a XVIII. század közepétől kezdve tartott konventi ülések irataiból, majd a Konventi, ill. Zsinati Iroda ügyvitelének iratanyagából áll. Ez kibővül azután a Zsinat által alkotott országos egyházi szervek és intézmények, továbbá az Egyetemes Konvent kezelésére bízott alapítványok, a felügyelete alá helyezett egyesületek, végül pedig egyéb, református vonatkozású országos mozgalmak, szervezetek begyűjtött iratanyagával, valamint a letétbe helyezett személyi fondokkal. Magyarország bel- és külpolitikájára vonatkozó jelentős történeti forrásértékű két fond: a Tisza és Burián iratok. A Zsinati Levéltárban őrzött iratok közül a Református Egyetemes Zsinat, a Református Egyetemes Konvent, az Országos Református Lelkészi Nyugdíj- és Özvegy-árva Gyámintézet, valamint az Országos Református Közalap levéltári fondjainak iratállománya