MLE 2004. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2005)

V. FORRÁSKIADÁS SZEKCIÓ TÖRTÉNETI FORRÁSOK ÉS FORRÁSTUDOMÁNYOK - Kiss Márton: Forráskiadás az egyetemi levéltárakban

darabjai egy nagyobb kutatási program részeredményeit publikáló kiadványok, talán nem meglepő, hogy ezek a kötetek mind szerkezetükben, mind az adatok közlése tekintetében nagyon sok hasonlóságot mutatnak. E tekintetben tulajdonképpen az ELTE Levéltárának a másik sorozatába tartozó kiadványok is ide illeszkednek. Kivételt a Zsoldos Attila-féle kötet képez, mert ez klasszikus forráskiadványnak tekinthető, ezért is szóltam róla külön a korábbiakban. Az egyes kiadványok bevezetői a kötetben tárgyalt korszak felsőoktatás-történeti, illetve intézménytörténeti összefoglalásaival kezdődnek. Ezt a forrásokból nyert adatok (pl. a létszámok, a hallgatóság társadalmi rétegződése, a hallgatók felekezeti, születési hely szerinti megoszlása, nemzetiségi összetétele, a hallgatóság előtanulmányai stb.) alapján készült elemző tanulmányok követik. Vagy külön mellékletben vagy a szöveg között elhelyezve megtalálhatók az adatok táblázatos vagy grafikai statisztikái is. Mint ahogy egyeden tudományos igényű munkából, ezekből a kötetekből sem hiányzik az irodalomjegyzék. Minden kötetben szerepel a források közlésének a módja. Ez tájékoztat többek között a felvett adatokról, a kötet adattárának a szerkezeti felépítéséről, a születési helyeknél alkalmazott kódszámokról, az adattárban használt rövidítésekről. A hatalmas névanyagban való eligazodást személy- és helynévmutatók segítik. Az adattárakba felvenni kívánt adatok: 1. Név, lehetőség szerint a különböző néwariációk feltüntetése, eredeti betűhív formában 2. A születési hely a matrikulába beírt formában, megadva a település későbbi magyar neve 3. A hallgató életkora, ill. lehetőség szerint napra pontos születési időpont 4. A szülő vagy gyám foglalkozásának, társadalmi rangjának megjelölése az eredeti nyelven, betűhív formában 5. A vallás, ha ezt feltüntetik (ezt pl. az osztrák egyetemi rendszerben csak 1850 után tüntetik fel következetesen) 6. nemzetiség (1850 előtt szintén nagyon ritka) 7. A beiratkozás ideje, lehetőleg napra pontosan, ahol ez nem lehetséges, ott az első látogatott szemeszter