MLE 2004. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2005)
V. FORRÁSKIADÁS SZEKCIÓ TÖRTÉNETI FORRÁSOK ÉS FORRÁSTUDOMÁNYOK - Kiss Márton: Forráskiadás az egyetemi levéltárakban
kiadványok. A dokumentumok időrendben követik egymást. A források közlése szöveghű és betűhív, de nem követi az eredeti iratok formáját pl. a bekezdések, sortávolság, pecsét, aláírás stb. tekintetében. Minden kötetben elhagyták a szterotip megszólító és üdvözlő formákat, s éltek a források érdektelennek tűnő részeinek az elhagyásával is. Az iratok szövegében található egykori bejegyzések, kiegészítések és javítások kurzív betűvel szerepelnek. A különböző kötetek szerkesztői az egyes források közlésénél is hasonlóképpen járnak el: A sorszámot az irat címe vagy rövid fejregesztája, az irat kiadásának helye és ideje követi, a levéltári jelzet a dokumentum végén olvasható. Itt kell megemlítenem, hogy elkészült az Iparművészeti Egyetem Levéltárának első forráskiadványa is, ami a „Dokumentumok s Magyar Iparművészeti Egyetem történetéből 1880-1904 címet viseli. A kötetet — amely sajtó alatt van — Zsidi Vilmos szerkesztette. Az egyetemi levéltárak által kiadott, illetve gondozott forráskiadványok másik típusát a különböző Adattárak képezik. Ezek forrásbázisát az egyetemi hallgatók különböző személyi, illetve tanulmányi nyilvántartásai (matriculák, törzskönyvek, szigorlati, doktori és egyéb nyilvántartások) jelentik. Az ilyen típusú kiadványok tovább bonthatók aszerint, hogy hazai felsőoktatási intézmény forrásait vagy külföldi egyetem, főiskola magyar vonatkozású forrásait kívánják bemutatni, illetve feldolgozni. Az első — magyar egyetem hallgatói nyilvántartását közlő — kiadványt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára jelentette meg 1990-ben, a „Fejezetek az ELTE történetéből" című sorozat 11. köteteként. A „Matricula Universitaüs Tyrnaviensis 1635—1701 című művet Zsoldos Attila adta ki, illetve látta el bevezetéssel és jegyzetekkel. A kötet bevezetésében az anyakönyv ismertetését a tanárok, majd a hallgatók listáit elemző tanulmányok követik. A tanárlisták adatainak elemzése során a tanulmányok szerzője az egyetem korabeli szervezetét is bemutatja, s néhány tanári pályakép megrajzolására is kísérletet tesz. A bevezetést az anyakönyv közzététele során alkalmazott elvek ismertetése zárja. A bevezetés után az egyetem tanáraira és diákjaira vonatkozó legfontosabb adatokat összefoglaló 10 táblázat található. A