MLE 2004. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2005)

IV. ÁLLOMÁNYVÉDELEMI SZEKCIÓ - Horváth Zsolt: Tűzvédelem a levéltárakban

A betiltott anyagokkal töltött rendszereket használókat a törvény most rákényszeríti a rendszereik megváltoztatására. Ez ugyanakkor egyben lehetőséget ad a tűzvédelmi megoldások újragondolására! Elképzelhető, hogy az 5-10-15 éve megvalósított védelmi koncepció helyett a mai technológiák és árak ismeretében mást — hatékonyabbat, vagy akár olcsóbbat is — lehet választani. A védendő terek méretének, a tűzterhelések mértékének és típusának, a helyszíni-, vagy távfelügyelet típusának, az átalakításra fordítható költségkeretnek és még sok egyéb szempontnak a figyelembe vételével kell eldönteni, hogy a meglévő megoldások közül melyik a tulajdonos és az üzemeltető szempontjából a legelőnyösebb. A 2003 szeptemberében megtartott 3. IWMA konferencián több előadás foglalkozott a múzeumok, műkincsek tűzvédelmével. A világ nevesebb múzeumai közül jó néhány, a lehetséges legjobbként fogadták el a vízködös oltást, belátva azt, hogy a speciális környezetben, a legkisebb kár kialakulása, az ember és a környezet védelme ezzel a megoldással biztosítható. A múzeumokban, képtárakban a vízködös oltás egy speciális változata alkalmazható. A védett terekben olyan vízködös sprinkler szórófejeket helyeznek el, melyek alacsony hőmérsékleten (58°C) képesek nyitni. A teljes rendszert elektronikus tűzjelző rendszer vezérli, így az oltás csak tűzjelzés, és az adott helyen lévő vízködös szórófej hő hatására történő nyitása következtében jön létre. Ezzel a megoldással a téves oltásindítás szinte teljesen kiküszöbölhető, ugyanakkor a helyi oltás miatt rendkívül kis vízmennyiség kerül felhasználásra, ezzel is csökkentve a másodlagos károkat. Szintén fontos szempont, hogy a helyiségben tartózkodókra az oltóanyag kiáramlása semmilyen veszélyt nem jelent. Az oltás hatékonyságát a távozók által esetiegesen nyitva hagyott ajtók nem befolyásolják számottevő módon. A vízköd kiáramlásával nem csak az oltás kezdődik meg, hanem a környezetben lévő füst lekötése, illetve a környezet sugárzó hőtől való elszigetelése. A rendszer központi egysége — az oltótelep — a fejek számától függően gáz vagy elektromos szivattyúval működik.