MLE 2004. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2005)

IV. ÁLLOMÁNYVÉDELEMI SZEKCIÓ - LEVÉLTÁRI SZAKFELÜGYELET - Orosz Katalin: Elképzelések és realitások a levéltári állományvédelemben

minderre nincs ideje és energiája, aminek vagy a munka színvonala, vagy a hatékonyság látja kárát. Ismerve a levéltári iratanyag állapotát, a néhol még ma is használt csomós tárolás okozta károsodásokat, a sokszor nem megfelelő tárolási körülményeket és bánásmódot, valamint a XIX-XX. századi iratanyag rossz minőségű papíranyagát, bizton állítható, hogy a levéltárainkban őrzött iratanyag legalább fele valamilyen restaurálási, konzerválási beavatkozásra szorul. A restaurátorok ennek elenyésző töredékét képesek restaurálni a beavatkozások időigényessége miatt. (Az Országos Levéltár 12 restaurátora évente 20-24 000 folio levéltári anyag (kb. 4-5 iratfolyóméter) restaurálását, konzerválását tudja elvégezni. A MOL 71 000 ifm anyagához képest ez is elenyésző mennyiség, azonban a kis, többnyire kevésbé jól felszerelt műhelyekben ez az arány még rosszabb.) A fent leírtakon kívül komoly gondot jelent véleményem szerint, hogy többnyire nem rendelkeznek a levéltárak elegendő információval a gyűjteményük állapotáról és a tárolás körülményeiről (ill. azok változásáról), és nincs átfogó áUományvédelmi koncepciójuk. Ez természetesen messze túlmutat a restaurálás témakörén.