MLE 2004. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2005)

IV. ÁLLOMÁNYVÉDELEMI SZEKCIÓ - LEVÉLTÁRI SZAKFELÜGYELET - Orosz Katalin: Elképzelések és realitások a levéltári állományvédelemben

Restauráláshoz használt eszközök berendezések (kora, típusa, állapota, kihasználhatósága) Anyagvizsgálati lehetőségek Munkavédelmi eszközök és egyéni védőeszközök megléte Számítógép és Internet hozzáférés 3. Anyagok, vegyszerek Az alkalmazott anyagok és vegyszerek fajtái és beszerzési lehetőségeik Információszerzés az új anyagokról, módszerekről A költségek előteremtése Az anyagok és vegyszerek használata és tárolása Az elhasznált vegyszerek megsemmisítése 4. Restaurálási folyamatok Milyen típusú dokumentumokat és kinek restaurálnak? A restaurálandó dokumentumok kiválasztása A restaurálás céljának meghatározása, a restaurálási módszer kiválasztása A restaurálási munka dokumentálása A restaurált dokumentumok tárolási módjának kialakítása Fertődenítés Személyi feltételek A fent említett levéltárakban összesen 21 kolléga végez restaurálási tevékenységet, a Budapest Főváros Levéltárában 6, a Borsod-AbaújZemplén Megyei Levéltárban 4 fő, a többi levéltárban 1-2 fő restaurál. A 21 főből 6 egyetemi végzettségű tárgyrestaurátor, 5 felsőfokú papírrestaurátor (1 közülük még képzés alatt áll), 10 fő pedig szakképzetien, ill. nem rendelkezik szakképesítést igazoló oklevéllel. Ennek okát többek között a restaurálás hazai oktatásában kell keresni. A papírrestaurálás egy fiatal szakma, felsőfokú restaurátorképzés az 1970-es években kezdődött hazánkban. Előtte a Képző és Iparművészeti Szakközépiskola könyvműves és papírrestaurátor szakán volt lehetőség könyvkötést és alapszintű restaurálást tanulni. Valamint az 1960-as években az Országos Levéltár szervezett egy restaurátor