MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

IV. EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK SZEKCIÓJA

általán komolyabb érdeklődést mutattak levéltáraik iránt, ott mindenütt azon igyekeztek, hogy irataikat saját kezelésükbe vegyék. Ez pedig a közlevéltárak dolgozói számára sok esetben csak többletmunkát jelentett, hiszen az iratokat - főként ha nem nyilvános levéltárba kerültek - átadás előtt rendezniük és filmezniük kellett. Az is tény azonban, hogy - főként szerzetesi levéltárak esetében - az államosított iratok visszavétele és összegyűjtése fontos szakmai előrelépést is jelenthet. A szerzetesi levéltárak nagy többsége ugyanis töredékesen került különféle állami levéltárakba, ahol nincs meg mindig a kellő szakértelem rendezésükhöz, értékelésükhöz. Néha még a fondjegyzékek adatai is tévesek vagy megtévesztőek. Ha viszont ezeket a fondtöredékeket egy helyre gyűjtik, egyesít és azonos szempontok szerint rendezik, az a kutatás számára számára nagy segítséget jelent. Sajnos azonban efféle következetes gyűjtőmunkát eddig csak a ferencesek Kapisztrán rendtartománya végzett. Más rendek (mariánus ferencesek, piaristák) hasonló tervei eddig személyi vagy raktározási hiányosságok miatt nem valósulhattak meg. Egy azonban bizonyos: a katolikus levéltári restitúcónak jelenleg még nem értünk a végére.