MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

I. FORRÁSKIADÁS SZEKCIÓ

szervezeti modellek vonatkozásában európai normáknak is megfelelő politikai képződményekkel állunk tehát szemben, amelyek mögött kulturális, vagy ha úgy tetszik „civilizációs mintázatát" tekintve viszont egy attól jelentős mértékben eltérő társadalmi masszívum áll. Márpedig - úgy vélem - éppen ezen hibrid-jelleg folytán nem lehetnek mellékesek ezek a források. Hiszen egy Tisza Kálmán-kori megyei vagy városi közgyűlés a kormánypolitika helyi érvényesülésén keresztül a főhatalom tényleges hatékonyságáról is tájékoztathat; ugyanakkor az alapszintnél nagyobb közigazgatási egység mérete a lefelé, a helyi szint felé irányuló kutatásokhoz is szemléleti keretet és kiindulópontot kínálhat. Különösen összetett probléma a fővárosi törvényhatóság működésének kérdése. Jóllehet a polgári kori fővárostörténet afféle „túlkutatott" témakörnek tekinthető, ám nem annyira az, annak igazgatástörténete. Ez máig periférikus területe a fővárosi helytörténetnek. Budapest egykori főtisztviselői is jórészt csupán névről ismertek, és a képviseleti szerv társadalmi összetételéről is jobbára csak közhelyszerű megállapítások forognak közkézen. (Az egyik ilyen ismert toposz szerint pl. Budapesten a zsidók dirigálták volna a várospolitikát; nos, ha valaki esetleg nem tudná: 1945-ig egyetlen zsidó származású polgármestere, főjegyzője, tiszti ügyésze nem volt a fővárosnak, s még főpolgármestere is csak egy, az is csupán fél évig. Az viszont igaz, ha kevéssé tudott is, hogy az eredeti honos pest-budai német elem ugyanakkor szinte „beleszorult" a vezető pozíciókba - jelentős mértékben mentve át a modern időkbe a régi igazgatási kultúrát; igaz ennek új, főként szociális vonatkozásokkal való gazdagításában a fővárosi zsidóság agilis közgyűlési tagjai is élénken részt vettek a századelő éveiben.) Elsősorban azonban nem a közigazgatástörténet elmélyítése miatt döntöttünk úgy mintegy két esztendeje, hogy megkezdjük a fővárosi törvényhatósági jegyzőkönyvek elektronikus formában, a levéltár honlapján történő közzétételét. Az egyik fő szempont az volt, hogy a mai kutatási tematikára jellemző kutatói érdeklődés - építészet-, ill. intézménytörténeti, és személyekre vonatkozó kutatások - egy részét már a levéltár falain kívül ki tudjuk elégíteni. A kutatók pedig a levéltár kutatótermébe lépve rendelkezhessenek már azokkal az alapinformációkkal, amelyekkel felvértezve a köz-