MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

I. FORRÁSKIADÁS SZEKCIÓ

nak" dekódolása, értelmezése segítségével - mégis csupán az eredeti példányok révén férhetők hozzá; eltekintve persze az Országos Levéltár által a hetvenes években készített és a Bécsi úti részlegben lapuló mikrofilm-másolatoktól (kutatják ezeket egyáltalán?), továbbá bizonyos korabeli fővárosi forráskiadványoktól. A polgári-kori közgyűlési anyag akár nyomtatott, akár elektronikus formában történő megjelentetése jószerivel még nem is került szóba. Az is igaz persze, hogy nemigen szoktak forrásszűkére panaszkodni a dualizmus időszakával foglalkozó helytörténészek sehol az országban. Van anyag bőségesen; a levéltárakban elfekvő, a különböző selejtezési rohamokat átvészelt közigazgatási fondok és állagok mellett - legalábbis a főváros-történet vonatkozásában - töménytelen mennyiségű másodlagos forrás, korabeli publicisztikai irodalom áll a különféle feldolgozási törekvések szolgálatában. Mintegy „munkahipotézisként", kissé meg is előlegezve mondókám végkövetkeztetését, úgy vélem ennek, - tehát a '67 utáni közgyűlési jegyzőkönyvek kiadásától való húzódozásnak - elsősorban egy máig továbbélő, egy bizonyosfajta leegyszerűsítő történelemfelfogás, továbbá az ezen felfogás szerinti történelemképnek a mai társadalmi-politikai környezethez történő illesztési nehézségei kínálkoznak magyarázat gyanánt. Tömören, ám óvatosan fogalmazva: a közvélemény a korábbi szemlélethez hasonlóan tekint a dualizmus társadalmi viszonyaira, amelyen a mai neoliberális reneszánsz áthallásai sem sokat segítenek. Évekkel ezelőtt Sarlós Béla, Kajtár István sokoldalú, finom elemzésekben mutatták be a dualista önkormányzati rendszer hatalompolitikai jellemzőit, s ezek többé-kevésbé be is épültek a tudományos igényű közgondolkodásba. Ám ezek mellett a finoman distinkcionált, a korabeli jelenségeket nem annyira koridegen értelmezési keretek között kezelő magyarázatok mellett szépszámmal talákozhatunk napjaink megközelítési módozatain alapuló, kurrens politikai ideológiákhoz érveket szemezgető, lényegében véve historizáló jellegű megközelítésekkel is. Zavarban van a történelem régiségboltjában keresgélő politikai anyagbeszerző a dualista rendszer tekintetében; hiszen a korszak bizonyos vonásait kétségkívül vonzónak kell találnia, ezek: hatalmi technikák által korlátozott, ám alapjaiban mégis liberális elveken nyugvó társadalom- és gazdaságpolitika; szekularizáló tendenciájú kultúrpolitika; ugyan kisbirodalmi keretek között, ám egy nemzetek közötti együtt-