MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

VII. GYŰJTŐTERÜLET-IRATÉRTÉKELÉS SZEKCIÓ

Mindezek nyomán tehát a személyes mozzanatok, az életút egyedi jellegzetességei, a gondolat- és érzelemvilág egyéni és csoportjellemzőinek kisléptékekben történő vizsgálata folytán egyre fontossabbakká válnak a magániratok: személyes levelezés, memoár, önéletrajz, ill. a társadalmi csoport - egyesületek, klubok, körök - irathagyatéka. Ám nem hagyják teljesen érintetlenül a hazai közlevéltárak gyűjtőterületi tevékenységét sem ezek a - meglehet ma még csak halványan érezhető - hangsúlyeltolódások. Az utóbbi néhány év iratátvételi gyakorlatát figyelembe véve az alábbiak jellemzik a helyzetet. Az Országos Levéltár a már meglévő régebbi családi fondok kiegészítésére, valamint a politikai, társadalmi, kulturális életben jelentősebb szerepet játszott „notabilitások" irathagyatékára koncentrál, s lényegében ezt az utat járja a többi általános levéltár is. Ám a területi általános levéltárak iratgyarapítási gyakorlatában mégis elő-elő fordul, hogy éppen társadalmi jelentéktelenségénél fogava bizonyul jelentősnek egy kisebb személyi fond, mivel a társadalmi mozaik egy adott hiányzó kockáját reprezentálja az adott letétbehelyezés - jóllehet a szűkebb helyi dimenziók sok esetben nagyíthatják fel a „helyi nagyságok" szerepét. A helybeli értelmiség egy-egy illusztris képviselőjének, a korábbi párt- és hivatalnoki elit személyes iratainak levéltárba kerülése mellett különösen becsesek lehetnek tehát a társadalom alsóbb rétegeiből származók irathagyatékai. Néhány példát idézve az utóbbi évek iratbegyűjtéseiből: egy gyulai cukrászmester kéziratai és fényképgyűjteménye a hatvanas-kilencvenes évek közötti időszakból;

15 avagy Nagy Imre csongrádi téesztag saját iratai - ezek adott esetben biztosíthatják az alulnézet történelmi optikáját.

16 Az utóbbi példánál maradva, az anyag azért izgalmas, mert - jóllehet szépszámmal rendelkezünk téesz-iratokkal ám a magánfeljegyzés más szemszögből és keresztmetszetben képes láttatni részint ugyanazt a világot, részint annak máshonnan nem megismerhető vonatkozásait. Rendkívül ritka, s éppen ezért különösen becses forrás továbbá a modern-kori, ám mégis tág időkeretet (50-100 évet) átfogó, - a hagyományos nagycsalád szétbomlásának folyamatát is adott esetben tükrözni képes - családi iratanyag. Ezek feltárása, begyűj15 BMKML XXXII. 53- Wegroszta Gyula gyulai cukrászmester kéziratai és fényképgyűjteménye. 1963-1996. 0,05 ifm. 16 CSML XXXI. 8. Nagy Imre téesztag iratai. 1926-1981. 0,08 ifm.