MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)
VII. GYŰJTŐTERÜLET-IRATÉRTÉKELÉS SZEKCIÓ
Munkánk eredményeit a gyakorlatban is hasznosítani lehetett, hiszen a két legjelentősebb ügyforgalmú magyarországi alsó fokú bíróság, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) és a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) az általunk kidolgozott selejtezési útmutatók alapján kezdték meg polgári peres irattári anyaguk selejtezését 2001 őszén. Ez a két példa azt mutatta, hogy kellően előkészített, iratvizsgálatokon alapuló selejtezési javaslatokra az iratképzők is nyitottak. Az OIT-IM szabályzat 2003. január 1-től a bíróságok irattározására vonatkozóan új szabályok érvényesülnek ld.: Az igazságügy-miniszter 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelete a bíróság ügyvitel szabályairól egységes szerkezetben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2002. évi 4. számú, a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló szabályzatával. A szabályzat véleményezésébe mi is bekapcsolódtunk és különösen a polgári perek esetében sikerült némi módosításokat elfogadtatnunk éppen jelen mintajegyzék készítés eredményeire alapozva. így az általunk mindenképpen megőrzendőnek tartott ügyek (apaság és származás, ingatlan tulajdonjog megállapítása, maradandó egészségkárosodás miatti kártérítési perek stb.) esetében az érdemi első- és másodfokú határozatokat levéltárba utalta, míg a többi polgári per esetében lehetőséget ad legalább, hangsúlyozom legalább 1%-os mintavételre. Javaslatunkra bekerült az, hogy a mintavétel az illetékes levéltár javaslata alapján történjen és elsősorban a házassági, a különösen nagy érétkű vagyonjogi, közigazgatási, és nagy értékű gazdasági perekre terjedjen ki. Szintén javaslatunkra bekerült az, hogy valamennyi sajtónyilvánosságot kapott ügy levéltárba kerüljön. Hasonló, legalább 1%-os mintavételi eljárás kidolgozására van lehetőség a munkaügyi bírósági pereknél is. Ugyan nem tartozik szorosan jelen előadás témájához, de megemlítem, hogy a nem peres ügyek körébe tartozó, éves szinten jelentős mennyiségben keletkező hagyatéki ügyeknél sikerült elérni, hogy 50 évi őrzési időt írjanak elő és 15 év után lehetőség legyen részselejtezésre így csak a hagyatéktárgyalási jegyzőkönyv, a végzés és a hagyatéki leltár kerül majd levéltári őrizetbe. Úgy vélem ezek a módosítások hasznosan alkalmazhatóak a 2003-tól keletkezett maradandó értékű bírósá-